Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911
2. 1911. január 25 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 189
1911. január 25-iki közgyűlés. 188—189. szám. 75 A legkitűnőbb válasz erre a kezdeményezésre az, amit a köztisztasági hivatal egyik főtisztviselője elmondott, hogy az utcaseprők között 50 suszter van, tehát kénytelenek ezek az iparosok kisebb alkalmazásokat elfogadni, hogy az egzisztenciájukat biztosítsák. Ha ezen a lejtőn tovább mennek, akkor maholnap a főváros egész egy csomó üzemet fog konfiskálni és a főváros kisiparosai mehetnek utcaseprőknek, otttalán jobban alkalmazzák őket. Megemlíteni kívánja azt is, hogy a fegyencipar versenye is rendkívül nagy konkurrenciát okoz az iparnak, különösen a szabó- és cipész kisiparosoknak, amennyiben van néhány olyan fegyház, pl. a nagyszebeni, a váci és mások, amelyek közszállításokra is pályáznak egyes gyárak védelme alatt. A fővárosnak a kisipart védeni és segíteni kell, legalább is oly mértékben, amint ez már megtörtént a szabóipar terén. Tekintettel az idő előrehaladt voltára, nem kíván bővebben foglalkozni ezzel a kérdéssel, azt hiszi, hogy a közgyűlés eléggé megértette a tendenciáját, amelyet kifejteni kívánt. Ezek után a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz : 1. Van-e tudomása a polgármester úrnak, hogy a főváros cipőkészítő műhelyt tart fönn; továbbá, hogy az eddigi ú. n. házinyomda, a fuvarozási vállalat, a mázolóipari-, a kocsikészítő műhelyeken fölül legközelebb egy szabóipari műhelyt is szándékozik berendezni ? 2. Kérdem továbbá, helyesnek és a főváros iparos, főleg kisiparos lakosságának érdekeivel összeegyeztethetőnek tartja-e, hogy az ipari üzemek községesítésének munkája folytatólagosan kiterjesztessék oly időben, amikor az iparosság és elsősorban a kisiparosok megélhetési viszonyai a fővárosban a külföldi és a tömegtermelési verseny hatása alatt napról-napra súlyosabbra fordulnak? !189. Kriszháber Leó bizottsági tag úr felszólalván, előadja, hogy interpellációjának a tárgyát majdnem egészen kimerítette Gelléri Mór bizottsági tag úr és azt, amit ő elmondott az egyes iparágak községesítésére vonatkozólag, a maga részéről nemcsak aláírja, hanem teljesen a magáévá teszi. Egyre azonban még ki kell térnie, hogy kiegészítse Gelléri Mór bizottsági tag úr felszólalását. A tanács a maga részéről a konkrét esetben jónak látta úgy a bizottmány mint egyéb szakkörök bevonása nélkül egyszerűen határozatot hozni, sőt a dátum és az illető határozat száma szerint: 122.405 910., már a múlt évben elhatározta a cipőmflhely felállítását. Ezzel, szóló nézete szerint, a tanács nem tartotta meg azt a határt, amelylyel ő tartozik a közérdek, különösen pedig az egyes gazdasági érdekkörök iránt, a bizottságnak, mint olyannak ezt elő nem terjesztette, hanem az illető bizottság tagjai csak egészen véletlenül bukkantak rá, mikor már készen volt és amikor már annyira volt, hogy a közgyűlés elé terjessze a tanács mint határozatot, amelyre vonatkozólag természetesen, minthogy a cipőműhely már be van rendezve, a közgyűlés nem tehetne egyebet, mint tudomásul veszi. És ez jellemzi, fájdalom, azon rendszert, amellyel oly végtelen sok sérelem történik az egyesek érdekein és a közérdeken. A maga részéről elsősorban ez ellen emel óvást. Midőn egyben kimutatja azt, hogy a tanácsnak nem direkt susztereknek, nem speciálisan cipők készítésével foglalkozóknak a szakértelme elegendő egy gazdasági berendezkedéshez, vagy pedig egy gazdasági reformhoz, mert amint megindokolja a határozatát, azt Az interpelláció polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő.