Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

2. 1911. január 25 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 188

74 1911. január 25-iki kö zgyűlés. 187—188. szám. Addig is azonban, míg ezen az úton eredmény lesz elérhető, kívánatos, hogy a tarthatatlan és ren­dezetlen viszonyok megjavítása érdekében társadalmi akció útján kísérlet tétessék s épen ezért hajlandó a polgármester úr az érdekelt felekkel tárgyalást foly­tatni s közös megállapodással olyan egyezmény léte­sítésére közrehatni, mely szociális, kulturális szem­pontból s elsősorban a közérdek szempontjából a kereskedők és alkalmazottak igazságos törekvésének a legjobban megfelel. Tisztelettel kérem, hogy a választ tudomásul venni méltóztassék. A választ úgy tudomásul veszi. !188. Gelléri Mór bizottsági tag úr felszólalván, előadja, hogy a Budapesti Hirlap vasárnapi számá­ban a fővárosi ügyek rovatának élén egy igen érdekes cikk jelent meg a városi cipőműhely létesítéséről, amely azzal a témával foglalkozik, hogy a város által szükségelt cikkek ezentúl nem nyilvános árlejtés útján fognak beszereztetni, hanem a külön erre a célra létesítendő műhelyekben fognak elkészíttetni; azonkívül behatóan foglalkozik azon tendenciával, amely a város­házán a községesítés ellen megindult és amely kiter­jeszkedik olyan iparágakra is, amelyek abszolúte nem tartoznak azon nagy fogalom alá, amelyeket a közér­dek érdekében községesíteni kívánnak. Különösen arra helyez nagy súlyt ez a közlemény, hogy bizo­nyos nagyzási hóbort révén egyes ügyosztályi kezelők — nem akarja mondani vezetők — magukat fővárosi ipari igazgatóknak kívánják kineveztetni és ezért léte­sülnek időről-időre ezek a községesítések. Szóló megvárta azt, amikor a hivatalos köz­lönynek megjelent az a száma, amely a köztisztasági bizottmánynak azt az ülését ismerteti, amelyben ez a kérdés tárgyaltatott. Ez nagyon érdekes olvasmány, mondhatja, hogy a Fővárosi Közlönyt mindig figye­lemmel kisérte, de abban ilyen érdekes olvasmányt, ilyen humoros dolgokat ritkán talált. Azt mondja az egyik része: Hajdok István azt kérdezi, hogy honnan szerzik be az új kocsikat, erre Gattein Hugó fuvar­telepi igazgató azt mondja: házilag. Ebből kell meg­tudni azt, hogy a főváros kocsigyártással is rend­szeresen foglalkozik, igaz, hogy kivételesen csak a főváros számára. Azonkívül egy másik köztisztasági hivatali főtisztviselő azt a felvilágosítást adta, hogy más ágakban is van házi ipar, amit úgy kell érteni, hogy más ipari ágakban is van már házi kezelés a fővárosnál. Ugyancsak Balló Alfréd köztisztasági hivatali főnök a városi susztermühely szükségességét azzal indokolja, hogy az utcaseprők között 50 suszter van, ezeknek lehet valami foglalkozást adni. Előre bocsátja azt, hogy a községi üzemeknek igen nagy híve és lelkes úttörője is volt mindig oly kérdésekben, amikor az egész főváros közönségének az érdekeiről van szó, ilyenek a közvilágítás, akár a gázvilágítás, akár a villamosvilágítás, villamoserő át­vitel, közúti közlekedés, víz, stb. de hogy a kis iparos szájából kivegyék a falatot a jelenlegi viszo­nyok között, amikor oly sokféle adóval vannak meg­terhelve, amikor a városi, községi, állami és egyéb adókon felül itt vannak a testületi, a betegsegélyző pénztári adók, olyan terhek, amelyeket alig lehet el­viselni ma már és különösen ebben az iparágban, amely a külföldi gyárak és az amerikai gyárak nagy versenye miatt véghetetlenül sokatszenved, ez majdnem merénylet számba megy a főváros részéről. Megjegyzi hogy kilátásba helyezték ezen az ülésen, hogy nem sokára rá fog térni a főváros külön szabómühely létesítésére is, ahol az alkalmazottak és az alsóbb tisztviselők részére a ruhákat fogják készíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents