Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911
2. 1911. január 25 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 188
74 1911. január 25-iki kö zgyűlés. 187—188. szám. Addig is azonban, míg ezen az úton eredmény lesz elérhető, kívánatos, hogy a tarthatatlan és rendezetlen viszonyok megjavítása érdekében társadalmi akció útján kísérlet tétessék s épen ezért hajlandó a polgármester úr az érdekelt felekkel tárgyalást folytatni s közös megállapodással olyan egyezmény létesítésére közrehatni, mely szociális, kulturális szempontból s elsősorban a közérdek szempontjából a kereskedők és alkalmazottak igazságos törekvésének a legjobban megfelel. Tisztelettel kérem, hogy a választ tudomásul venni méltóztassék. A választ úgy tudomásul veszi. !188. Gelléri Mór bizottsági tag úr felszólalván, előadja, hogy a Budapesti Hirlap vasárnapi számában a fővárosi ügyek rovatának élén egy igen érdekes cikk jelent meg a városi cipőműhely létesítéséről, amely azzal a témával foglalkozik, hogy a város által szükségelt cikkek ezentúl nem nyilvános árlejtés útján fognak beszereztetni, hanem a külön erre a célra létesítendő műhelyekben fognak elkészíttetni; azonkívül behatóan foglalkozik azon tendenciával, amely a városházán a községesítés ellen megindult és amely kiterjeszkedik olyan iparágakra is, amelyek abszolúte nem tartoznak azon nagy fogalom alá, amelyeket a közérdek érdekében községesíteni kívánnak. Különösen arra helyez nagy súlyt ez a közlemény, hogy bizonyos nagyzási hóbort révén egyes ügyosztályi kezelők — nem akarja mondani vezetők — magukat fővárosi ipari igazgatóknak kívánják kineveztetni és ezért létesülnek időről-időre ezek a községesítések. Szóló megvárta azt, amikor a hivatalos közlönynek megjelent az a száma, amely a köztisztasági bizottmánynak azt az ülését ismerteti, amelyben ez a kérdés tárgyaltatott. Ez nagyon érdekes olvasmány, mondhatja, hogy a Fővárosi Közlönyt mindig figyelemmel kisérte, de abban ilyen érdekes olvasmányt, ilyen humoros dolgokat ritkán talált. Azt mondja az egyik része: Hajdok István azt kérdezi, hogy honnan szerzik be az új kocsikat, erre Gattein Hugó fuvartelepi igazgató azt mondja: házilag. Ebből kell megtudni azt, hogy a főváros kocsigyártással is rendszeresen foglalkozik, igaz, hogy kivételesen csak a főváros számára. Azonkívül egy másik köztisztasági hivatali főtisztviselő azt a felvilágosítást adta, hogy más ágakban is van házi ipar, amit úgy kell érteni, hogy más ipari ágakban is van már házi kezelés a fővárosnál. Ugyancsak Balló Alfréd köztisztasági hivatali főnök a városi susztermühely szükségességét azzal indokolja, hogy az utcaseprők között 50 suszter van, ezeknek lehet valami foglalkozást adni. Előre bocsátja azt, hogy a községi üzemeknek igen nagy híve és lelkes úttörője is volt mindig oly kérdésekben, amikor az egész főváros közönségének az érdekeiről van szó, ilyenek a közvilágítás, akár a gázvilágítás, akár a villamosvilágítás, villamoserő átvitel, közúti közlekedés, víz, stb. de hogy a kis iparos szájából kivegyék a falatot a jelenlegi viszonyok között, amikor oly sokféle adóval vannak megterhelve, amikor a városi, községi, állami és egyéb adókon felül itt vannak a testületi, a betegsegélyző pénztári adók, olyan terhek, amelyeket alig lehet elviselni ma már és különösen ebben az iparágban, amely a külföldi gyárak és az amerikai gyárak nagy versenye miatt véghetetlenül sokatszenved, ez majdnem merénylet számba megy a főváros részéről. Megjegyzi hogy kilátásba helyezték ezen az ülésen, hogy nem sokára rá fog térni a főváros külön szabómühely létesítésére is, ahol az alkalmazottak és az alsóbb tisztviselők részére a ruhákat fogják készíteni.
