Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

9. 1911. május 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 955 - 956

366 1911. május 10-iki közgyűlés. 954—956. szám^ lesz. Ezen seprőgépek azonban lehetőleg nem éjjel fognak dolgozni, mert akkor könnyen ép oly ellenszenvesekké válhatnának, mint azelőtt a régi gépek. Külföldi városokban is az a tendencia, hogy minden köztisztasági munka lehetőleg nappal végeztessék, mert az éjjeli munka tökéletlen, megbízhatatlan és költséges, az utcáknak pedig inkább nappal kell tisztáknak lenniök, mint éjjel. A gyakorlat fogja megmutatni, hogy a gépekkel való alapos seprés mely utcában, mely időtájt lesz legalkalmasabb és nagyon természetes, hogy ennek megállapításánál a közegészségi szempont után a nagyközönség kényelmi érdekei fognak elsősorban figyelembe vétetni. A választ úgy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !955. Dr. Harrer Ferenc tanácsjegyző úr dr. Kovács Jenő bizottsági tag úrnak a VII. ker. Erzsébet-sugarút ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, kijelenti, hogy amint a kérdés iránt állandóan érdeklődő hetedik kerületi bizottsági tagokkal már több alkalommal közöltetett, az Erzsébet-sugarút ügye a kellő előkészítés után sürgősen napirendre fog tűzetni és ennek keretében fog a park és gyermekjátszóhely kérdése is elintézést nyerni. Az előkészítési munkálatok állandóan folyamatban vannak és befejezést még azért nem nyerhettek, mert több alternatív megoldás városrendezési és pénzügyi kihatásait kell minden részletében megállapítani, illetőleg kiszámítani. A választ tudomásul veszi. úgy interpelláló, mint a közgyűlés !956. Dr. Kovács Jenő bizottsági tag úr felszólalván, megemlíti, hogy a székesfőváros törvényhatósága elhatározta, hogy a Városligeti-fasor és a Damjanich-utca között a Bajza-utca meghosszabbításakép utca létesíttessék s ezen jogerős határozat alapján a szóbanforgó telkek az utca céljaira megszereztettek. A megnyitásban azonban nem volt köszöne't. A VI. és VII. kerület lakosságának ezrei ugyanis, akik várva várták a szóbanforgó utcarész megnyitását, megdöbbenve tapasztalták, hogy eltelt a megnyitás után több hónap, sőt immár közel egy esztendő is s az utca máig is egy rendezetlen homoksivatag, telve szenynyel és piszokkal. Nappal a járókelők ezrei túrják keservesen a homokot, amelyet éjjelente csirkefogók használnak búvóhelyül. Nem szólva arról, hogy egészségi szempontból milyen káros egy ilyen forgalmas utcavonalnak bacillustenyészde céljaira való átengedése, tűrhetetlen állapot az, hogy a főváros ép a villanegyedben, a szanatóriumok és üdülőhelyek tőszomszédságában minden ok nélkül rendezetlenül hagyjon egy utcarészt s még a legprimitívebb követelményeknek sem téve eleget, gyalogjáró, utgaburkolat és kellő világítás nélkül hagyja azt hónapokon keresztül. Kérdi tehát a polgármester urat: 1. Van-e tudomása azokról a botrányos állapotokról, amelyek a Bajza-utca VII. kerületi újonnan nyitott, meghosszabbított részén uralkodnak? 2. Hajlandó-e a szóbanforgó utcarész azonnali rendezését elrendelni s ott megfelelő gyalogjárót, utcaburkolatot és kellő világítást létesíteni? Piperkovics Bátor tanácsnok úr az interpellációra nyomban válaszolván, előadja, hogy a Bajza-utca említett szakaszának a megnyitása a múlt évben hajtatott végre, amikor az utca burkolatának rendezése, úgy mint a bizottsági tag úr mondotta épen a villamos vasút elő-