Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

9. 1911. május 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 957

1911. május 10-iki közgyűlés. 956—957. szám. 367 készítése folytán szenvedett halasztást. Mert a rendezést célszerűen csakis a vasútépítéssel egyidejűleg lehetett volna végrehajtani, különben a vasútépítés alkalmával az úttestet újra fel kellene szedni. Ennélfogva a tanács kénytelen volt az útrendezést a vasútépítés idejére elhalasztani, egyúttal azonban gondoskodott, hogy az úgynevezett kövezési előmunkálatok, földmunkák, utcaegyengetés, járhatóvátétel stb. időközken mégis végbemenjenek. Miután az idő halad és a vasútépítést még mindig nem lehet megkezdeni, a tanács a járókelő közönség érdekében levőnek tartotta már az interpelláció megtétete előtt, hogy legalább a gyalogjáró a megnyitott útszakaszon elkészíttessék. Ezért, amint a bizottsági tag úr a „Fővárosi Közlöny-"ből meggyőződhetik, a járdaaszfaltozásra az árlejtést már ki is írták és a tanács gondoskodni fog arról, hogy a járda sürgős elkészítésével a gyalogközlekedés akadálytalanul lebonyolíttassék. A járdával együtt megfelelő világításról is történik gondoskodás úgy, hogy a gyalogközlekedés semmi tekintetben nem fog kifogás alá esni. A kocsiút elkészítésével természetesen a vasútépítésig várni kell a kétszeri költség megkímélése szempontjából. !957. Perczel Béla bizottsági tag úr felszólalván, hivatkozik arra, hogy amikor 1900 vagy 1901-ben a Krisztina-körút burkolásáról volt szó, annak idején határozatba ment, hogy ez a munka három turnusban fog elvégeztetni és ennek következtében a körútnak első szakasza, a Szt. János-tértől a Karácsonyi-palotáig, még ugyanabban az esztendőben tényleg kövezve lett, a második szakasz, a Karácsonyi-palotától a Maros-utcáig terjedő rész később lett kikövezve, azonban a harmadik szakasznak a kikövezése elmaradt. Lehet, hogy az akkori körülmények vagy a városnak a pénzügyi viszonyai nem engedték meg ezt, azonban annyi év után mégis figyelemre méltó, hogy amidőn a 20 millió koronás burkoló kölcsönről, annak hovafordításáról volt szó, akkoriban a kövezési programm szerint, amely abban az időben meg is lett szavazva, elhatároztatott, hogy a Krisztina-körút utolsó szakasza legkésőbb 1911. évben burkolandó lesz és most már ennek az évnek körülbelül a derekán vannak és ebből a burkolásból mindezideig nem látnak semmit. Nem akarja untatni a közgyűlést azzal, hogy a legutóbbi években a polgártársaik részéről hány esetben voltak megtámadtatásoknak és furcsa megjegyzéseknek kitéve, hog)*ez a Krisztina-körút, amely Budának a legforgalmasabb útja, ilyen rendezetlen állapotban van. Ma előállt már az az eset, hogy olyan gödrös ez a főút, olyan sáros, tele vizzel, tele tócsákkal, hogy ott a kocsik minduntalan felfordulnak, a minap egy bútoros kocsi az út közepén fordult fel és hallotta azt, hogy a legutóbbi napokban egy halottaskocsi is felfordult. Nem lehet már tovább elnézni és tovább tűrni azt, hogy Budapest ilyen nagy forgalmú körútján, amely a déli vasúthoz vezet és ennek következtében állandóan meg van terhelve nagy és súlyos társzekerekkel, a makadámburkolat tovább is fenntartassék, mikor az útszakasz legnagyobb része már is gránitkővel van burkolva. Tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy tegnap óta, helyesebben ma reggel óta makadámozzák és javítják ezt az úttestet és ebből azt látja, hogy megint el akarják odázni az úttest szabályszerű burkolását. Erre most már nem kaphatók, mert a Krisztina-körút azon részének a lakossága joggal elvárhatja, hogy ezek az állapotok tovább fenn ne álljanak és ne ismétlődjenek. A választ tudomásul veszi. úgy interpelláló, mint a közgyűlés