Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

9. 1911. május 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 957

1911. május 10-iki közgyűlés. 956—957. szám. 367 készítése folytán szenvedett halasztást. Mert a rendezést célszerűen csakis a vasútépítéssel egyidejűleg lehetett volna végrehajtani, különben a vasútépítés alkalmával az úttestet újra fel kellene szedni. Ennélfogva a tanács kénytelen volt az útrendezést a vasútépítés idejére elhalasztani, egyúttal azonban gondoskodott, hogy az úgynevezett kövezési előmunkálatok, földmunkák, utcaegyengetés, járhatóvátétel stb. időközken mégis végbemenjenek. Miután az idő halad és a vasútépítést még mindig nem lehet megkezdeni, a tanács a járó­kelő közönség érdekében levőnek tartotta már az interpelláció megtétete előtt, hogy legalább a gyalog­járó a megnyitott útszakaszon elkészíttessék. Ezért, amint a bizottsági tag úr a „Fővárosi Közlöny-"ből meggyőződhetik, a járdaaszfaltozásra az árlejtést már ki is írták és a tanács gondoskodni fog arról, hogy a járda sürgős elkészítésével a gyalog­közlekedés akadálytalanul lebonyolíttassék. A járdá­val együtt megfelelő világításról is történik gondos­kodás úgy, hogy a gyalogközlekedés semmi tekin­tetben nem fog kifogás alá esni. A kocsiút elkészíté­sével természetesen a vasútépítésig várni kell a két­szeri költség megkímélése szempontjából. !957. Perczel Béla bizottsági tag úr felszólalván, hivatkozik arra, hogy amikor 1900 vagy 1901-ben a Krisztina-körút burkolásáról volt szó, annak idején hatá­rozatba ment, hogy ez a munka három turnusban fog elvégeztetni és ennek következtében a körútnak első szakasza, a Szt. János-tértől a Karácsonyi-palotáig, még ugyanabban az esztendőben tényleg kövezve lett, a második szakasz, a Karácsonyi-palotától a Maros-utcáig terjedő rész később lett kikövezve, azonban a harmadik szakasznak a kikövezése elmaradt. Lehet, hogy az akkori körülmények vagy a városnak a pénzügyi viszonyai nem engedték meg ezt, azonban annyi év után mégis figyelemre méltó, hogy amidőn a 20 millió koronás burkoló kölcsönről, annak hovafordí­tásáról volt szó, akkoriban a kövezési programm szerint, amely abban az időben meg is lett szavazva, elhatároztatott, hogy a Krisztina-körút utolsó szakasza legkésőbb 1911. évben burkolandó lesz és most már ennek az évnek körülbelül a derekán van­nak és ebből a burkolásból mindezideig nem látnak semmit. Nem akarja untatni a közgyűlést azzal, hogy a legutóbbi években a polgártársaik részéről hány esetben voltak megtámadtatásoknak és furcsa meg­jegyzéseknek kitéve, hog)*ez a Krisztina-körút, amely Budának a legforgalmasabb útja, ilyen rendezetlen állapotban van. Ma előállt már az az eset, hogy olyan gödrös ez a főút, olyan sáros, tele vizzel, tele tócsákkal, hogy ott a kocsik minduntalan felfordul­nak, a minap egy bútoros kocsi az út közepén fordult fel és hallotta azt, hogy a legutóbbi napokban egy halottaskocsi is felfordult. Nem lehet már tovább elnézni és tovább tűrni azt, hogy Budapest ilyen nagy forgalmú körútján, amely a déli vasúthoz vezet és ennek következtében állandóan meg van terhelve nagy és súlyos társzekerekkel, a makadámburkolat tovább is fenntartassék, mikor az útszakasz legnagyobb része már is gránitkővel van burkolva. Tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy tegnap óta, helyesebben ma reggel óta makadámoz­zák és javítják ezt az úttestet és ebből azt látja, hogy megint el akarják odázni az úttest szabályszerű burkolását. Erre most már nem kaphatók, mert a Krisztina-körút azon részének a lakossága joggal el­várhatja, hogy ezek az állapotok tovább fenn ne álljanak és ne ismétlődjenek. A választ tudomásul veszi. úgy interpelláló, mint a közgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents