Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911
3. 1911. február 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 267
•BBHBMi 120 , lglj^ februá r 8-iki közgyűlés. '_26'7 1 _szárn. elhelyezni, különösen a padlásra bármit is elhelyezni, szigorúan tilos. A színház épületében köteles Márkus Dezső a szükséges tűzőrségi szolgálatot, illetve felügyeletet éjjel és nappal felváltva teljesítő két tűzoltót alkalmazni, akiknek állandóan a színházban kell lakniok. Ezeken kívül a színházban csupán a Márkus Dezső által alkalmazandó színházi gondnok lakhatik. 16. Márkus Dezső a színházra kapott használati jogot csak személyesen gyakorolhatja, a székesfővárosi tanács előzetes írásbeli engedélye nélkül azt sem meg nem terhelheti, sem egészben, sem részben el nem idegenítheti, másra át nem ruházhatja, a színházat bérbe vagy másnak kezelésébe nem adhatja. A színház építési költségeinek részbeni fedezésére felvehető törlesztéses építési költségösszeg nagyságát és azon feltételeket, valamint módozatokat,' amelyek mellett a telek és az emelendő épület ezen kölcsönnel megterhelhető lesz, a főváros tanácsa külön fogja egyoldalúlag megállapítani s ez alapon a székesfőváros közönsége nevében az engedélyt megadni, mely külön engedély nélkül a használatul átengedett terek, úgyszintén az emelendő épület kölcsönnel meg nem terhelhető. 17. Ha Márkus Dezső ellen csőd nyittatnék, vagy oly végrehajtás vezettetnék, vagy bármiféle bírósági vagy hatósági intézkedés tétetnék, amely a színház használati jogának, illetve a színház jövedelmének hatósági vagy birói zárgondnoki kezelését vonná maga után; ha Márkus Dezső a szini előadások rendezésére vagyonilag képtelenné válik; vagy ha az előadásokat a megállapított módon rendszeresen bármi más okból meg nem tartaná, aminek megállapítására egyedül a főváros tanácsa illetékes; ha a színházzal mint olyannal és annak birtoklásával járó költségeket, valamint a használatul átengedett telek vagy a használattal összefüggőleg terhére jogerősen kivetett bármely állami vagy községi adót, illetéket, illetékegyenértéket, egyszóval a közterheket pontosan nem fizetné; ha a 12. pontban megállapított fenntartási és jókarbantartási kötelezettségét ismételten nem teljesítené ; ha a főváros tanácsa ugyanazon vagy ugyanolyan szerződésellenes cselekvés vagy mulasztás miatt már három ízben a legmagasabb szerződéses bírsággal sújtotta; ha a személy- és tűzbiztonsági szempontokból elrendelt bármily közhatósági rendelkezést — ide értve természetesen a fővárosi szinházvizsgáló bizottság rendelkezéseit is — egyáltalán nem, vagy nem megfelelően foganatosítaná; ha a szerződést a főváros tanácsának jogérvényes és előzetes írásbeli engedélye nélkül nem személyesen gyakorolná, megterhelné, akár nyíltan, akár titokban, egészben vagy részben elidegenítené, vagy másra átruházná, vagy a színház kezelését másra bízná; ha szerződési biztosítékát, annak bármily okból történő csökkenése esetén a felhívástól számított 8 napon belül ismételt felhívás és a felhívásban meghatározott idő alatt ki nem egészítené; ha a 14. és 23. pontban vállalt kötelezettségeinek eleget nem tenne; úgy mindezen esetek bármelyikében jogosítva lesz a székesfőváros tanácsa a szinháznyitási engedély érvényességének egyidejű megszüntetése mellett a szerződést birói közbenjárás nélkül egyszerű tanácsi határozattal felbontani, az ingatlant a felépítményekkel, a színház berendezésével és felszerelésével együtt közigazgatási úton azonnal birtokába visszavenni,