Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911

3. 1911. február 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 267

közgyűlés. 267. szám. 121 az épületet, annak berendezését és felszerelését Márkus Dezső költségére és veszélyére jókarba és használható állapotba helyezni. Ha Márkus Dezső testi vagy szellemi fogyatkozás miatt válnék képtelenné a szinház vezetésére, vagy elhaláloznak, helyette a szerződésbe Márkus Dezsőnek esetleges társai, amennyiben azokat ilyenekül a főváros tanácsa előzetesen elismerte, illetve végrendeleti örökösei beléphetnek. A szerződésbe ily módon belépő jogutódok a színházat csak oly alkalmas műértő egyén által vezethetik, akit ilyen megbízottul a főváros tanácsa írásban elfogad. Ha a fentnevezett jogutódok a szerződésbe belépni nem akarnának, vagy a szerződés átvállalása kérdésében felszólítás dacára nem nyilatkoznának, vagy a szerződés átvállalása iránti nyilatkozatot a fővárosi tanács által kitűzendő határidő alatt alá nem irnák, vagy a szinház vezetésére a főváros tanácsa által elfogadott műértő egyént meg nem bíznának, akkor a főváros a szerződést a fentmeghatározott módon és jogkövetkezményekkel felbonthatja. 18. Ha az épület földrengés, árvíz, vagy más elemi csapás, avagy háború vagy lázadás következtében szétromboltatnék, jogában álland Márkus Dezsőnek azt az eredeti tervek szerint az elpusztulástól számít: ndó két év alatt az első ízben építkezésre megállapított feltételek betartása mellett helyreállítani, illetve újra felépíteni és a szerződéses viszonyt folytatni; ha ezt tenni nem akarná, illetve két éven belül nem építene és a színházat újra meg nem nyitná, valamint abban az esetben is, ha a szinház jogerős hatósági intézkedéssel véglegesen bezáratnék, a szinháznyitási engedély érvénye és a szerződés megszűnik s az ingatlan tartozékaival, berendezésével és felszerelésével egyetemben a főváros szabad rendelkezése alá jut. 19. Az építkezés befejezése után s illetve a szerződés tartama alatt bekövetkező esetleges kisajátítás esetén a megállapítandó kisajátítási kártalanítási árnak az épületre eső része Márkus Dezsőt, a telekért járó teljes kártalanítás pedig a székesfőváros tulajdonát fogja képezni. 20. Márkus Dezső köteles a telket és a rajta emelt épületet, valamint az épület összes tartozékait, berendezéseit és felszereléseit a felvett leltár szerint a bérleti idő megszűntekor teljesen kifogástalan jókarban és a fővárosi állandó színházak igényeinek és szükségleteinek megfelelő és kifogástalan használható állapotban a székesfőváros közönségének korlátlan birtokába és kezelésébe igény és tehermentesen átadni. 21. Köteles Márkus Dezső az építési, használhatósági, játszási és netán szükséges egyéb hatósági engedélyeket, továbbá a házadómentességet saját költségén kieszközölni és az ezekkel járó díjakat sajátjából fedezni. 22. Ha a földmunkálatoknál vagy az építkezések folyama alatt a telken régiségek vagy .egyéb értéktárgyak találtatnának, azok a fővárost illetik meg és Márkus Dezső által a fővárosnak szolgáltatandók be. 23. Márkus Dezső a telken vagy az épületen a szerződés tartama alatt a közhatóságok által kívánt bárminő oly intézkedést és munkálatot, amelyeket a mindenkori törvények és szabályrendeletek szerint az ingatlan tulajdonosa tartoznék végrehajtani, azonnal a saját költségén és minden megtérítés nélkül foganatosítani köteles. 24. Ha Márkus Dezső ennek a szerződésnek valamely rendelkezését, kikötését vagy tilalmát megszegi, illetőleg az ellen cselekvés vagy mulasztás által vét, a főváros tanácsa jogosítva van Márkus Dezsőt esetről-esetre 3000 koronáig terjedhető szerződéses 31