Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1911
3. 1911. február 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 267
116 1911. február 84JdJcözgyJilé^ : __^66—^fj^szám. !267. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 10.007/1911. eln. számú előterjesztése: a VIII. ker. Tisza Kálmán-téren tervezett népies színház engedélyezése ügyében. berendezése, valamint a felmerülő költségek engedélyezése iránt, megjegyezvén, hogy a vegyes bizottság jelentésében kiemelt szempontok és észrevételek a javaslat részletes kidolgozásánál lehetőség szerint figyelembeveendők lesznek s végül 7. tudomásul veszi a közgyűlés a tanácsnak azt a bejelentését, hogy a szóbanlevő hivatalos előterjesztésre a budapesti foglalkozást közvetítők és cselédelhelyezők ipartársulata, továbbá Schlesinger Mór és társai, valamint Scheinberger Géza s végül Schwartz Ignác budapesti lakosok részéről benyújtott beadványokban előterjesztett kérelmeket, mint nem teljesíthetőket, mellőzte. A közgyűlés a közoktatási bizottság és a tanács együttes javaslata alapján és az 1910. évi 1257. sz. alatt kelt határozata kapcsán Márkus Dezsőnek engedélyt ad arra, hogy a VIII. ker. Tisza Kálmán-térnek az alábbi feltételek 1. pontja értelmében kijelölt részén állandó jellegű népies színházat építhessen, illetve nyithasson a következő, szerződésbe foglalandó feltételek mellett: 1. Budapest székesfőváros közönsége megengedi Márkus Dezsőnek, hogy a főváros tulajdonát képező Tisza Kálmán-téri közparknak, azon mintegy 3000 (háromezer) négyszögméter kiterjedésű részén, amely a vonatkozó s a kötendő szerződéshez fűzendő térrajzon piros határolással és A betűvel van megjelölve, illetve a városi könyvtár épületnek ugyancsak a téren tervezett elhelyezése folytán — a térnek azon a részén, melyet e célra a főváros tanácsa közelebbről meg fog jelölni és amely terület, mint a székesfővárosnak tulajdonát képező magánterület, előzetesen telekkönyvezendő lesz, az alábbi feltételek mellett állandó jellegű népies színházat a saját költségén felépítsen, s abban a szükséges hatósági engedélyek megszerzése után, színházi előadásokat tartson; Márkus Dezső viszont kötelezi magát arra, hogy a fent körülírt területnek rendelkezésére bocsátásától számítandó két év alatt, 600.000 koronában megállapított minimális költséggel, az alábbi feltételek mellett az állandó jellegű, népies színházat a saját költségén felépíti, teljesen berendezi és felszereli s ott ugyanazon időn belül a szükséges hatósági engedélyek megszerzése mellett a színházi előadásokat megkezdi; kötelezi magát továbbá arra, hogy a színházhoz vezető és a színház körül szükséges burkolatot, csatornázást és vízvezetéket saját költségén elkészítteti, állandóan fenntartja, a burkolatot tisztán tartja, valamint a színház közvetlen környékének a szinház építése következtében szükséges parkalakítási költségeit is fedezi. A Márkus Dezső által az ingatlanra veendő beruházások (felépítmény, berendezés és felszerelés) külön átadás nélkül azonnal a befektetés által és a befektetés pillanatában a székesfőváros tulajdonába átmennek. Ezeket a tárgyakat a szinház megnyitása előtt a székesfőváros leltár mellett fogja Márkus Dezsőnek használatba átadni. A színházi díszletek, szobaberendezések és ruhák azonban Márkus Dezső tulajdonában maradnak. 2. Az építkezésre nézve, amely a budapesti színházak tűzbiztonsága tárgyában fennálló helyhatósági szabályrendelet határozmányainak legpontosabb betartása mellett viendő keresztül, egyéb tekintetekben a következők irányadók: a) Sztrájk, bojkott és munkazárlat esetén, amennyiben azok elháríthatok nem voltak és azok beálltában Márkus Dezső vétlen volt, a székesfőváros
