Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

18.1 1910. július 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1237

1910. július 6-iki közgyűlés. 1236—1237. szám. 396. sz. a. tudomásul vette, egyszersmind a tanács előterjesztésére kimondotta azt is, hogy az alapítványnak 1899-től kezdve az alapítólevél elkészültéig, illetve életbeléptéig a költségelőirányzatba felvett, illetve felveendő évi 80.000 koronát kitevő kamatainak felhasználása tekintetében csak akkor tétessék intézkedés, amikor már az alapítványi összeg hovaforditása iránt a közgyűlés végleges megállapodásra jutott. Ehhez képest a közgyűlés 1898:821. határozatának a fentiekkel ellenkező részét a közgyűlés hatályon kivül helyezi s elrendeli, hogy az évről-évre előirányzott kamatok fenntartassanak avégből, hogy az alapítvány életbeléptetésekor minél nagyobbszabásu intézmény létesítése váljék lehetővé. Egyszersmind a közgyűlés elutasította az egyesületek azon kérését, hogy az 1899. évi kamatokban részesittessenek. Ami már most a tervbe vett intézményeket illeti, ezek iránt az évek folyamán egész sora merült fel az eszméknek; igy első sorban részletes előterjesztések készültek a már emiitett népkönyvtárakkal kapcsolatos munkásotthonok egy úgynevezett Népház, egy a kormánnyal együtt létesítendő központi munkaközvetítő, illetve munkásjóléti központ, egy a VIII. kerületben építendő emberbaráti intézet, ugyancsak egy a VIII. kerületben épitendő Millenniumi Jótelep létesítéséről, inditványoztatott a munkanélküliség esetére szóló biztosítás városi berendezése s ez ügyben is készült egy előterjesztés. A felmerült eszmék és intézmények egyike-másika részletesen ki is dolgoztatott, azonban egyik sem lépett a megvalósulás stádiumába, mert a tervek többrendbeli eltolódást szenvedtek az idők folyamán és teljes megállapodás nem volt elérhető. A t. közgyűlés ezek ügyében 1904. évi január 13-án egy konkrét javaslatra, t. i. a VIII. ker. emberbaráti intézet létesítésére vonatkozó tanácsi előterjesztésre hosszabb vita után a VIII. ker. emberbaráti intézet ügyét visszaadta a tanácsnak azzal, hogy a közgyűlésen felmerült eszmék figyelembevételével egy népházat, esetleg egy munkanélküliség ellen biztosító intézet létesítése s általában valamely szociális és gazdaságpolitikai célra leendő felhasználása iránt tegyen ujabb javaslatot oly módon, hogy a létesítendő intézmény az ország ezeréves fennállásának emlékéhez minden tekintetben méltó legyen. Ezek az előzmények helyes világításba helyezik az alapítvány célját s azon tárgyalásokat, amelyek az alapítvány kamatainak felhasználására folyamatba tétettek. Egyszersmind pedig megadják a feleletet interpelláló biz. tag ur 1. és 2. kérdésére. Ami a 3. kérdést illeti, kijelentjük, hogy most már, midőn egyrészt a kamatok elég tekintélyes összeget tesznek ki, hogy valamely az alapítványt szülő nagy emlékhez méltó intézmény létesíttessék, másrészt az egyes eszmék eléggé megérlelődtek: a tanács abban a helyzetben van, hogy a felmerült terveknek ujabb átvizsgálása, korszerű átdolgoztatása után, ami a legsürgősebben meg fog történni, már az őszi közgyűlések egyikén konkrét javaslatot szándékozik tenni a közgyűlés intencióinak megfelelő nagyobbszabásu kultur- és szociálpolitikai intézmény létesítése iránt. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !1237. Dr. Wildner Ödön tanácsjegyző ur Kanter Károly bizottsági tag urnák az aviatikai versenytér sodronykeritésének eltávolítása ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy az ügy azonnali vizsgálata alapján kitűnt, hogy a kerítés különösen a rendőrség kívánságára s a rendőrség képviselőjének s a felügyelő ker. mérnök hozzájárulásával azért létesíttetett, nehogy a közönség a rendes korláton átbújva vagy átugorva, a versenyPálya belsejébe juthasson, ahol csak a repülés üzemét és rendjét zavarhatta volna, araint megtette Blériot múlt évi felszállásánál. Akkor a lovasrendőrség volt kénytelen közbelépni s most még fokozottabb és veszélyesebb lett volna a zavar, mert most nem egy