Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

9.1 1910. március 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 512

1910. március 16-iki közgyűlés. 512. szám. 177 állandóan a saját költségén jókarban tartani, ha szükséges javítani és a szerződés megszűntekor ugyanily állapotban a székesfőváros birtokába bocsátani. 5. Bér fejében tartozik a bérlő vasúti részvénytársaság az első öt éven át évenként 1000 K-t, a bérlet 6—10. éveiben 1500, a 11—15. éveiben 2000 K-t, a 16—20. éveiben 2500 K-t, végül a 21—25. éveiben 3000 K-t, negyedévi egyenlő és előleges részletekben a székesfőváros központi pénztárába befizetni. A bérösszegen felül — mint további bért — tartozik a bérlő megfizetni a bérelt telek után kirovandó állami és községi adókat, illetékegyenértéket s mindennemű közterheket is, amit különben a bérbeadó telektulajdonos főváros lenne köteles fizetni. 6. Bérlő tartozik a szerződés aláírásakor 1500 K-t készpénzben, vagy a szabályok szerint elfogadható értékpapírokban a székesfővárosi központi pénztárba szerződési biztosítékul letenni s ez csupán a bérlet lejártakor vagy megszűntekor a bérlő ez iránti külön kérvényére fog visszautalványoztatni, de csak abban az esetben, ha a szerződéses kötelezettségeinek mindenben pontosan eleget tett. A biztosítékból, mely után kamat nem fizettetik, a főváros magát a jelen szerződésből eredő összes követeléseire nézve — birói eljárás nélkül — rövid utón kielégítheti s e célból az értékeket szabadkézből pénzzé teheti. A bármely okból leapadt biztosítékot a vállalkozó 8 nap alatt teljes összegére kiegészíteni tartozik. Ha a főváros a bérleti szerződést a bérleti időtartamon belül, azért, mert a bérlő szerződéses kötelezettségeit nem tartotta be, megszüntetné, a bérlő a biztositékát a főváros javára elveszti. 7. A bérleti szerződést — a szerződési időtartam első tíz évében — a főváros csak az esetben szüntetheti meg, a) ha a bérlő bérfizetési vagy egyéb szerződési kötelezettségének bármi tekintetben pontosan eleget nem tenne, b) ha a bérelt területen a teherpályaudvart a kötendő szerződés keltétől számított 3 éven belül fel nem építené s üzembe nem helyezné, c) ha a teherpályaudvar bármikor fél éven keresztül nem volna üzemben, d) ha a bérelt területet, vagy az ott emelendő épületeket és berendezéseket nem az 1. pontban említett célra, vagy más célra is használná, e) ha a bérleti jogot a főváros előzetes írásbeli engedélye nélkül másra átruházná, f) ha a fővárosnak a bérbeadott területre, avagy annak egy részére oly közérdekű okból szüksége volna, amely miatt idegen tulajdonossal szemben kisajátításnak volna helye, g) avagy végül, ha 3. személynek a -bérelt területre kisajátítási jog engedélyeztetnék. Ezen esetek bármelyikénél — kivéve az f) és g) alattit — jogában áll a fővárosnak a bérleti jogviszonyt birói közbenjárás nélkül, tanácsi határozattal, előzetes felmondás nélkül, azonnal felbontani, s a bérelt területet az ott levő felépítményekkel és beruházásokkal együtt, közigazgatási utón tulajdoni birtokába venni s azok felett szabadoh rendelkezni anélkül, hogy a bérlő ezért bárminő kártérítést vagy megtérítést igényelhetne, sőt tartozik a bérlő az esetleges lebontásból és eltávolításból eredő költségeket is megtéríteni. Az /) és g) alatti esetben köteles a főváros a szerződést félévvel előzőleg felmondani, viszont a bérlő köteles a használat elől elvont területen emelt épületeket és berendezéseket lebontani és a bérelt területet, illetve annak szükségelt részét a felmondási határidő lejártával teljesen elegyengetve és tisztán a főváros rendelkezésére bocsátani, ellenkező esetben a lebontást és eltávolítást a főváros a bérlő 45.