Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1910

6. 1910. február 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 379 - 380 - 381 - 382

1910. február 16-iki közgyűlés. 378—382. szám. 127 • pedig a Rákóczi-uttal párhuzamos Sugár-ut létesítését előkészíteni a Práter-utcát kiszélesítve az Orczy-utig vezetni és a Kerepesi-uti temető egészbeni vagy részbeni felhagyása iránt a szükséges előterjesztéseket megtenni." Az interpelláció polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !379. Dr. Pető Sándor törvényhatósági bizottsági tag ur terjedelmes indokolás előrebocsátása után a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: „1. Hajlandó-e a polgármester ur a székesfővárosi építkezések eddigi eredményéről a közgyűlést tájékoztatni, továbbá a lakáskérdés és építkezési ügy jövendőbeli programmját bemutatni? 2. Hajlandó-e a polgármester ur az építkezések felügyeletére kiküldött bizottságot a jövendőbeli programm megállapítása céljából minél előbb egybehívni?" Az interpelláció polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !380. Az elnöki tisztet Pülepp Kálmán főpolgármester ur Rózsavölgyi Gyula alpolgármester urnák adja át. !381. Pallér Ferenc tanácsnok ur Gelléri Mór törvényhatósági bizottsági tag urnák az állandó kiállítási terület ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, kijelenti, hogy a polgármester ur gondoskodni fog, hogy ez az ügy minél előbb, mihelyt lehet, a közgyűlés elé terjesztessék. Az ügy mai stádiuma az, hogy legutóbb a közmunkák tanácsa tett propoziciót bizonyos területre nézve, amely célszerű lenne az állandó kiállítási terület kijelölésére, azonban az a baj, hogy ennek a területnek nagy része magántulajdonban van, tehát a főváros nem rendelkezik a felett. Mindenekelőtt az szükséges, hogy ezen telkek megszerzését pénzügyi' oldalról hozzák tisztába és ezen telkek szép csendesen megszereztessenek, mert ha kijelöltetik a terület, oly mértékben emelkednek majd az igények, hogy azoknak kielégitése a fővárosnak egyenes megkárosítása lenne. Megnyugtathatja az interpellálót és a közgyűlést is, hogy ebben az irányban a tárgyalások folyamatban vannak, ezeket siettetni fogják és mihelyt lehet, az ügyet a közgyűlés elé fogják hozni döntés végett. Kéri a válasz tudomásul vételét. A választ interpelláló és a közgyűlés tudomásul veszi. !382. Rényi Dezső tanácsnok ur dr. Baránszky Gyula törvényhatósági bizottsági tag urnák az Erzsébet-hidon való villamos közlekedés ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy ami az első kérdést illeti, t. i. mi az oka annak, hogy az 1903-ban megnyílt Erzsébet-hidon még ma sincs villamos közlekedés, erre nézve utal arra, hogy az Erzsébet-hidon való villamos közlekedés kérdése már régen szőnyegen van, mielőtt a hid a használatnak átadatott, már érdemleges tárgyalás alapját képezte ez a kérdés. Akkoriban a közúti vasúttársaság bemutatta a terveit, amelyek szerint a vasút a Muzeum-körutról a Reáltanoda-utcán, Ferenciekterén és a Kigyó-téren át vezettetett volna, ez a terv a közgyűlés elé került, azonban a közgyűlés azt nem fogadta el, hanem kimondotta, hogy az Erzsébet-hidon át vezetendő villamos a Rákóczi-ut egyenes folytatásaképen a Kossuth Lajos-utcán át vezetendő a budai oldalra. A közúti vasúttársaság erre vonatkozólag is bemutatta a terveket, amelyeket a mérnöki hivatal átvizsgált és műszaki szempontból kivihetőknek talált. Az ügy azután a közlekedési bizottság elé került, amely elvben szintén hozzájárult a tervekhez és a közgyűlésnek elfogadásra ajánlotta, a közlekedési bizottság azonban egyidejűleg ellenszolgáltatásképen a társulattól oly viteldíj-leszállitást kért, amelyre