Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

24. 1909. december 22. rendkívüli, utolsó közgyűlés jegyzőkönyve - 2168

1909. december 22-iki közgyűlés. 2168. szám. Emellett a jövőben sürgősen foglalkoznunk kell a szervezési szabályrendelet revíziója utján az egész központi igazgatás fokozatos reformálásával, főleg abban az irányban, hogy a közigazgatást közvetlenebbé, egyszerűbbé gyorsabbá és megbízhatóbbá tegyük. Ennek részleteivel most nem terhelem a t. közgyűlést, mert hiszem, hogy nem hosszú idő múlva lesz alkalmam idevonatkozó részletes javaslatomat előterjeszteni. A fővárosi törvény revíziójára vonatkozó előterjesztés, valamint a főváros környékén levő községek csatolására vonatkozó emlékirat elkészült, s eddig csak azért nem került a t. közgyűlés elé, mert a mai viszonyok között nincs kilátás arra, hogy rövid időn belül az ország törvényhozása e reánk nézve fontos kérdéssel foglalkozzék. A városrendezési és városszabályozási ügyek terén is kezd kibontakozni és a mindennapi élet által felvetett kérdéseken felülemelkedő előrelátó nagyobbszabásu városfejlesztési politika. Nagy nehézséget okoznak e téren a kisajátítási törvény tökéletlensége, a telekrendezési szabályrendelet jóváhagyásának késlekedése, a kellő anyagi eszközök hiánya, a hatáskör megosztása a közmunkák tanácsával, építési szabályzatunk és meglevő általános városszabályozási tervünk hiányai és tökéletlensége, a fővárosi vasúti pályaudvarok fontos kérdésének megoldatlansága a kültelkek rendezetlensége és rendszertelen fejlődése. Mind e nehézségek dacára erős céltudatos munkával bele kell mennük e nagyfontosságú kérdések egész komplexumába, s meg kell indítanunk egy messze tekintő uj városszabályozási terv és városfejlesztési programm elkészítését mindama kérdések előkészítésével és előbbrevitelével, amelyek vele összefüggnek. Városunk jövendő fejlődése tekintetében nagy jelentőségű a közúti vasúti közlekedésnek kérdése is. Sajnos, a város fejlesztésének ez a hatalmas eszköze nincs a mi városunk kezében. Eltekintve ezen körülmény pénzügyi hátrányától, ha összetett kezekkel nézzük ezt a kérdést, lassanként azon fogjuk észrevenni magunkat, hogy a főváros közlekedési berendezése mind tökéletlenebbé fog válni. A főbb utvonalakon a vállalatok már alig bírják lebonyolítani a fokozódó forgalmat, másfelől a külsőbb részek fejlesztése érdekében szükséges uj vonalak kiépítése, az engedélyidő folytonos rövidülése miatt mind nehezebben megy, s emiatt a főváros külső részeinek kis lakásokkal való beépítése sok helyen nem lehetséges. Ezt a főváros közönségének tovább tétlenül nézni nem szabad, hanem mihamarabb tisztáznunk kell a módokat, amelyekkel e hátrányokat elháríthatjuk, s kellő határozottsággal kell megállapítani a jövő közlekedési politikáját tekintettel a lakosság közlekedési igényeire, a város fejlesztésének szempontjaira és a főváros pénzügyi érdekeire. A közérdekű üzemek közül sikerült az elmúlt időben a légszeszgyárak megváltását a t. közgyűlésnél keresztül vinni. Nagyjelentőségű kérdés volt ez a fővárosra nézve, ugy várospolitikai, mint pénzügyi szempontból. De itt nem szabad megállanunk, hanem mielőbb meg kell oldanunk a városi harmadik áramfejlesztő telep kérdését is, még pedig lehetőleg ugy, hogy a gőzüzemű telep építését még a jövő év folyamán meg is kezdjük. A legközelebbi jövő feladatai közé tartoznak a közélelmezés terén a vásárpénztár átvételével és a kenyérgyár felállításával szerencsésen megkezdett intézkedések folytatása, főleg abban az irányban, hogy a nép elsőrendű élelmi szükségletei a közegészségi követelményeknek megfelelő módon minél olcsóbban legyenek kielégíthetők. A közegészség terén immár el nem odázható a tűrhetetlen kórházi bajokon való segítés, kapcsolatban a gyógyíthatatlan, a hosszas gyógykezelést igénylő, valamint az üdülő betegek megfelelő elhelyezel. Különösen az előrehaladott tüdőbetegségben szenvedők élbe-