Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

24. 1909. december 22. rendkívüli, utolsó közgyűlés jegyzőkönyve - 2168

764 1909. december 22-iki közgyűlés. 2168. szám. lyezése bir a tüdővész terjedésének korlátozása szempontjából igen nagy jelentőséggel. A közjótékonyság terén igen kívánatos lenne a jótékony egyesületek és intézetek központi nyilvántartásának és ellenőrzésének szervezése, valamint lehetőleg a jövő évben megkezdendő lenne az uj szegényház építése. A közoktatás terén a nagy arányban megindított iskolaépítkezéseknek folytatása mellett sürgős feladatunk az iskolák szakszerű felügyeletének végleges szervezése, az iskolaorvosi intézmény megvalósítása, de mindenek felett a tanitói munkásság belső értékének és hatásának lehető fokozása, az egészséges tanitói közszelem ápolása. A lakásépítkezések terén az egészséges és olcsó kislakások építését folytatnunk kell. Őszinte örömmel tölti el a lelkemet, hogy a t. közgyűlés erre a fontos lépésre elhatározta magát. Nagy szolgálatot tett vele a főváros sokat sanyargatott szegény lakosságának, s Buropaszerte általánosan elismert érdemet, megbecsülést szerzett önmagának. Ha a kislakások épitését fotytatjuk s a lakáshivatal szervezésével megfelelő lakásfelügyeletet fogunk gyakorolni, néhány év múlva fővárosunknak a külföld előtt is hátrányosan ismert lakásviszonyai remélhetőleg lényegesen javulni fognak. Végül még a magyar városok országos kongresszusáról akarok említést tenni. Eddigelé a főváros teljesen elszigetelte magát az ország többi városaitól, nem vett részt azok szervezkedésében, mondhatni bizonyos antagonismusban élt a vidéki városokkal. Viszont a többi városok sem voltak kellőkép szervezkedve. Az utóbbi években a törvényhatósági jogú, valamint a rendezett tanácsú városok polgármesterei külön-külön összejöttek ugyan, de a városok közönségeire ez a szervezkedés ki nem terjedt. Ez a szervezetlenség tette lehetővé, hogy a múltban a magyar törvényhozás a városok érdekeit figyelembe nem vette, s a törvények egész sorozata jött létre, amely a városokra sérelmes volt, a városokat hová-tovább mindnagyobb pénzügyi zavarok elé juttatta. Az elmúlt korszakot bátran nevezhetjük a városok elnyomatása korszakának, amelyet csak az imént, s különösen a jelenlegi kormányzat alatt váltott fel a városok ügye országos jelentőségének felismerése és méltánylása. Egy évvel ezelőtt az állami egyenes adók reformja ügyében az összes magyar városokat országos értekezletre hivtam össze, majd később megtartottuk a magyar városok első országos kongresszusát, amelyen végbement a városok állandó tömörülése. Ezentúl egymással állandó érintkezésben maradva minden eszközt megragadunk arra, hogy a kormány és a törvényhozás a jövőben a városok, a városi polgárság, s igy elsősorban az ország iparos, kereskedő és munkás lakosságának érdekeit kellőkép méltányolja. Szerény kezdet volt ez, t. közgyűlés, de ha a magyar városok polgársága követni fogja az ő vezetőit, ha belátva a felvetett eszme fontosságát, folytatja szervezkedését városonként és egymás között, a mi munkánk hivatva lesz uj irányt adni az ország sorsa további alakulásának. Mert, mit fog jelenteni a városi polgárság hatékonyabb befolyása? Jelenteni fogja az ipar és kereskedelem fejlődését, az ország gazdasági erősödését, a magyar műveltség terjedését, a demokratikus haladást és az okos, átgondolt szociális politikát. Ezekben igyekeztem t. közgyűlés, nagy vonásokban beszámolni az elmúlt három évről és képet adni a legközelebbi jövő munkájáról. A napokban elolvastam azt a beszédemet, amelyet negyedfél évvel ezelőtt mondtam el itt e teremben, amikor a polgármesteri állásra megválasztattam. Nyugodtan mondhatom, hogy hű maradtam azokhoz az elvekhez, amiket akkor hirdettem, s hogy beváltottam, amit ígértem.