Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

18. 1909. október 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1909. október 20-iki- közgyűlés. 1661. szám. 567 ben volt pesti, budai, vagy a 780/885. kgy. sz. budapesti nyugdíj szabályzat intézkedései irányadók; azonban ezek özvegyeire és árváira, ha a férj, illetőleg atya halála a jelen szabályrendelet életbelépése után következett be, a jelen szabályrendelet érvényessége kiterjed." A közgyűlés ehhez képest a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak nyugdíjszerű ellátására vonatkozó szabályrendeletet a következő szövegben állapítja meg: Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról. I. FEJEZET. Általános határozatok. 1- §• Budapest székesfőváros törvényhatóságának hatóságainál, hivatalainál és intézeteinél állandó fizetés mellett rendszeresített állásra megválasztott, vagy kinevezett tisztviselők, hivatalnokok, ideiglenes hivatalnokok, orvosok, szülésznők, altisztek, tűzoltók és szolgák nyugdíjjogosultsággal birnak. Mindazok, akiknek állása nyugdíjjogosultsággal van egybekötve, vagy akikre nézve a székesfőváros törvényhatósága a nyugdíjjogosultságot ki fogja terjeszteni, ugy maguk, mint özvegyeik és árváik, a jelen szabályrendeletben megállapított ellátásban részesülnek, kivéve a székesfőváros egész tanszemélyzetét, amelyre ennek a szabályrendeletnek hatálya egyáltalán nem terjed ki. Ez az ellátás áll: 1. az alkalmazott életében az ő személyére nézve életfogytig tartó nyugdíjból vagy egyszersmindenkorra szóló végkielégítésből; 2. az alkalmazott halála után: a) a hátramaradt özvegy részére özvegyi díjból vagy végkielégítésből; b) a hátramaradt kiskorú gyermekek részére nevelési díjból; és c) temetési segítségből. 2- §• Nyugdíjszerű ellátásra igénye van annak az alkalmazottnak: a) aki elaggulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére tartósan képtelenné válik; b) aki 65-ik életévét betöltötte; c) akinek állása hatósági szervezés következtében megszűnik, anélkül, hogy előbbi járandóságai mellett addigi állásának megfelelő más rendszeres alkalmazást nyerne; d) aki, mint tisztviselő tisztújítás alkalmával állásából kimaradt, vagy addig elfoglalt állásáért a pályázati határidő alatt elháríthatatlan akadályok miatt nem folyamodott, illetőleg nem jelentkezett; e) aki betölti azt a szolgálati időt, amely a nyugdíjazásnál beszámitható járandóságának teljes összegével felérő nyugdíjat biztosit neki. 3. §. Sem az alkalmazottnak, sem özvegyének vagy árvájának a jelen szabályrendelet értelmében való ellátásra nincs igénye, ha az alkalmazott: a) birói ítélettel avagy fegyelmi utón jogerősen hivatalvesztésre ítéltetett;