Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909
18. 1909. október 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.
568 1909. október 20-iki közgyűlés. 1661. szám. b) állásáról lemondott, vagy a tisztújítás alkalmával addig elfoglalt állásáért a pályázati határidőn belül nem folyamodott, illetőleg nem jelentkezett, kivéve, ha ebben elháríthatatlan akadály gátolta; c) oly cselekmény elkövetése után, amely hivatalból való elbocsátását vonta volna maga után, öngyilkos lesz, megszökik, vagy bármely más okból ezen cselekmény miatt ellene a bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak helye nem lehet; d) állását önként elhagyva, arra felhívás dacára sem tér vissza. A c) és d) pontban felsorolt esetekben azonban az ellátásból való kizáratás a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondatik ki. 4- §• Eltűnt fővárosi alkalmazott nejének és gyermekeinek, ha a 3. §. c) és d) pontjában említett kizáró okok fenn nem forognak és ha egyébként a szabályszerű feltételek meg vannak, az özvegyek és árvák számára a jelen szabályrendelet által megállapított ellátás ideiglenesen és mindaddig utalványozandó, míg a férj, illetőleg az apa vagy anya elő nem kerül, avagy törvényesen holtnak nem nyilvánittatik, amennyiben az ellátás élvezetére jogosító feltételek előbb meg nem szűnnek. Az özvegyet illető végkielégítés csakis az eltűnt férj jogerős bírói holttá, nyilvánítása után utalványozható. 5. §Az ellátási összeg kiszabásánál alapul veendők: a) a. beszámitható szolgálati idő; b) a legutoljára élvezett rendszeresített évi fizetés, korpótlék és mindazok a pótlékok, amelyekre nézve a beszámítás az illető közgyűlési határozatokban kifejezetten ki van mondva. 6. §. Az ellátás alapjául beszámítandó szolgálati idő kezdődik: a) azokra nézve, akik az 1885. évi november hó 1-éig léptek a főváros szolgálatába, attól a naptól fogva, amelyen a székesfővárosnál az első hivatali esküt letették; b) a most jelzett időponton túl alkalmazottaknál pedig a hivatali eskü letételét követő hó 1-ső napjával. Azokra nézve, akik első eskütételük napját igazolni nem tudják, vagy a hivatalba lépésük idején fennállott gyakorlat szerint esetleg hivatali esküt nem tettek, a beszámitható szolgálat attól a naptól kezdődik, amelyen rendes fizetésük első részlete esedékessé vált. Amennyiben ez az időpont sem lenne már kétségtelenül megállapítható, a nyugdíjazásnál beszámitható szolgálati idő kezdetének igazolására más megfelelő bizonyítékok is elfogadhatók. A 18-ik életév betöltése előtt eltöltött szolgálati idő az ellátás alapjául egyáltalában be nem számitható. 7- §• Az 1896. évi június hó 24-én hozott 847. számú közgyűlési határozat, amellyel kimondatott, hogy a honalapítás ezredik évfordulójának emlékére a székesfőváros mindazon rendszeres alkalmazottjai, valamint ezek özvegyei és árvái javára, akik 1896. évi január hó 1-én végleges minőségben tényleges szolgálatban állottak, nyugdíjszabályzat alapján való ellátásuk esetén az ellátási összeg megállapításának alapjául veendő szolgálati időhöz egy év hozzászámittassék anélkül, hogy az illetők ezen egy év után nyugdíjjárulékot fizetni tartoznának, változatlanul fennmarad.