Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909
15.2 1909. julius 9. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1424 - 1425
1909 . j úlius 9-iki közgyűlés. 1423—1425. szám. 493 Egyalkalommal a közgyűlés tudomásul veszi, hogy az 1908. évi május hó 27-én 1006. sz. a. kelt közgyűlési határozattal a községi kenyérgyár céljára a X. ker. Lapos-dülőben, a Százados-ut és Juranits-utca sarkán 73M-7 7308 /28—43. hrsz. a. fekvő fővárosi telektömbből kijelölt és mintegy 1040 négyszögölre tervezett építési terület számára a végleges építési tervek szerint 1616-93 négyszögöl terület vált szükségessé. Ezen határozat költségfedezeti részében kormányhatósági jóváhagyást igényelvén, eziránt a m. kir. belügyminiszter úrhoz terjesztendő fel. !1424. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 55.448/1909— VIII. számú előterjesztése: a községi kenyérgyár , részére szükséges üzleti forgótőke engedélyezése ügyében. A közgyűlés a tanácsnak a pénzügyi és gazdasági bizottmány által pártolt előterjesztésére hozzájárul ahhoz, hogy a községi kenyérgyár részére szükséges üzleti forgótőke céljára a községi alapból 50.000 (Ötvenezer) korona igénybevétessék azzal, hogy a kiutalványozott hitelösszegek a községi alap tőkeforgalmi „A községi alap folyópénzeiből"' cimü fejezete alatt nyitandó önálló cimen számolandók el ; és hogy a tényleg igénybevett összegek után évi 4 (Négy) százalékos kamatjárulék számítandó. Miről a tanács tárgyiraton értesíttetik. !1425. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 55.449/1909— VIII. számú előterjesztése: a községi kenyérgyár ideiglenes szervezete ügyében. A közgyűlés a tanácsnak a pénzügyi és gazdasági bizottmány által pártolt előterjesztése alapján a községi kenyérgyár szervezetét ideiglenes jelleggel, az 1910. év végéig terjedő hatállyal a következőleg megállapítja: „1. A közgyűlés ideiglenesen az első üzleti év végéig felhatalmazza a tanács által az 1907. évi november 13-án 1814. sz. a. hozott és a belügyminiszter ur által is jóváhagyott közgyűlési határozat alapján megalakított kenyérgyári bizottságot arra, hogy az ugyanezen közgyűlési határozatban kimondott elvnek megfelelően a községi kenyérgyárnak, mint a főváros külön közintézményének vezetése, kezelése és a gyártott kenyér, valamint egyéb termékek eladásának módja körül állandóan intézkedjék; végérvényesen határozzon az üzem vezetéséhez szükséges liszt, szén és egyéb gyártási anyagok beszerzése iránt, mindazonáltal azzal a megszorítással, hogy mindezek egyenlő, illetőleg megfelelő ár és minőség esetén hazai, lehetőleg a budapesti ipar termékeiből fedezendők s a külföldi beszerzéshez halaszthatatlan sürgősség esetét kivéve, a tanács előzetes engedélyét köteles kikérni; a halaszthatatlan sürgősség esetében pedig a külföldi beszerzést a tanácsnak utólagosan bejelenteni és tüzetesen megokolni köteles. 2. A közgyűlés felhatalmazza a bizottságot arra, hogy a kenyérnek, esetleg egyéb termékeknek árát végérvényesen megállapítsa és pedig a közvetlen vevő, valamint az ismételadókkal szemben. 3. A közgyűlés megállapítja, hogy a bizottság határozatait, megállapodásait, véleményét szótöbbséggel mondja ki, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, a kisebbségben maradt bizottsági tagoknak jogukban áll külön véleményüket a jegyzőkönyvbe felvétetni. A határozatképességhez az elnökön kívül a bizottság tagjai közül legalább négynek kell az ülésen jelen lennie, akik közül kettőnek törvényhatósági bizottsági tagnak kell lennie. 4. A bizottság bármely tagjának bármikor jogában áll nemcsak szóval a kenyérgyár vezetőjének vagy az ottan alkalmazottaktól felvilágosítást kívánni, hanem személyesen a helyszínén a könyvek-
