Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

15.2 1909. julius 9. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1424 - 1425

j^09Julius_9-ikj_kö^ nek, ügyiratoknak betekintése és kezelésnek megvizsgálása által magának minden irányban meggyőződést szerezni. 5 A bizottságnak nem lehet tagja az olyan cégnek vagy vállalatnak tulajdonosa, alkalmazottja, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja, amely cég vagy vállalat ugyanilyen üzlettel bír, vagy a kenyérgyárral üzleti összeköttetésben, vagy szerződéses viszonyban van. 6. A bizottság az üzletvitel állandó és közvetlen ellenőrzésére és a folyó ügyeknek a bizottság nevében való intézésére a saját kebeléből egy legalább három tagból álló végrehajtó bizottságot küldhet ki. 7. A kenyérgyár részére megállapított — igy a főváros f. évi költségvetésébe is már felvett — költségelőirányzatok az üzem vitelére nézve a bizottság tájékoztatásul elfogadni köteles, melynek szem előtt tartása mellett azoban a bizottság a piaci konjunktúrák követelte intézkedéseket a kenyérgyár üzeme által biztosított fedezet keretében a legjobb belátása szerint szabadon megteheti. 8. A. kenyérgyári bizottság az üzlet félévi mérlegét minden év július 31-ig és évi mérlegét a következő év január 31-ig a tanácsnak bemutatni köteles. Minden következő év költségelőirányzatát a bizottság mindenkor az előző év harmadik negyedében köteles a tanácsnak bemutatni. 9. Az első üzleti év a kenyérgyár üzemének megkezdése napjától 1910. év végéig tart. 10. A közgyűlés.felhatalmazza a polgármestert, hogy a kenyérgyárnál a következő személyzetet az alábbiak szerint megállapítandó illetmények alapján szerződéssel alkalmazza, kikötvén, hogy az első üzleti év mindenkire nézve próbaév és az alkalmazottak a megállapított illetményeken felül a kenyérgyári bizottság javaslatára a tiszta nyereségből évenkint jutalékban részesülnek: a) az üzemvezető-igazgató illetményei évi 6000 K fizetés, legalább évi 1000 K-val kezdődő s évenkint fokozatosan emelkedő, de az 5000 K-t meg nem haladó jutalék az évi tiszta nyereségből, valamint a kenyérgyárban három szobából és a megfelelő mellékhelyiségekből . álló természetbeni lakás, fűtés és világítás. Az üzemvezető-igazgatóval 10 évnél hosszabb szerződés nem köthető. A felmondás, elbocsátás és ezek esetében a végkielégítés a szerződésben részletesen megállapitandók; b) egy könyvelőt, aki egyszersmind a pénztárt is kezeli; illetményei 3000 K fizetés és 1000 K lakáspénz; c) egy irodatisztet, illetményei 1600 K fizetés és 600 K lakáspénz; d) egy gépészt, illetményei 2400 K évi fizetés és a kenyérgyárban két szobából és a mégfelelő mellékhelyiségekből álló természetbeni lakás fűtéssel és világítással; e) egy kapust, illetményei 1200 K évi fizetés és a kenyérgyárban egy szobából és a megfelelő mellékhelyiségekből álló természetbeni lakás, fűtéssel £s világítással. 11. A fűtéshez szükséges tüzelőanyag mennyiségét és a világításra szükséges villamos lámpák számát a tanács engedélyezi. 12. A közgyűlés felhatalmazza az alkalmazandó üzemvezetőigazgatót arra, hogy a kenyérgyári bizottság által megállapítandó illetmények és munkabérek mellett, valamint a bizottság megállapítása szerint szükséges számban a szak- és segédszemélyzetet, szakmunkásokat és napszámosokat is alkalmazhassa és elbocsáthassa. A munkavezetőket és az elárusítókat azonban csakis a kenyérgyári bizottság elnökének hozzájárulásával alkalmazhatja és bocsáthatja el. 13. A közgyűlés fölhatalmazza a polgármestert, hogy a főváros alkalmazottal közül a kenyérgyárhoz orvost, vegyészt gépészmérnököt és üzemellenőrt rendelhessen ki, akiknek tiszteletdíját, illetőleg