Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

11. 1909. május 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 988

1909. május 12-iki közgyűlés. 987—988. szám. 299 A józsefvárosi népotthon ügye bevétetett a lakásépítési programmba, a munkanélküliség esetére való biztosítást pedig az ügyosztály sürgősen tárgyalás alá vette és ez a kérdés is az év folyamán lehetőleg olyan stádiumba fog jutni, hogy a közgyűlésnek a megfelelő előterjesztést megtehessék. Az interpelláció 2. pontja a következő : „A kezdeményezésemre létesített munkásjóléti bizottság 1907-ben nagyszabású lakásügyi programmot tárgyalt és javaslatot fogadott el a fővárosi lakáspiac szervezése, felügyelése, a lakásközvetités, a lakások építése, nevezetesen népszállók, munkáslakások, otthonok létesítése, tömeglakások építése stb. tárgyában. Ezek a javaslatok eddig nem kerültek a közgyűlés elé." Erre vonatkozólag a lakásépítési programmban előterjesztés tétetett; az interpelláció ugyanis ezen programm tárgyalása előtt történt. A 3. pontban ezt mondja: „Van szerencsém a polgármester urat megkérdezni, tartja-e a fentebbi határozatokat olyan fontosaknak, amelyeket érdemes egyrészt a főváros szociális fejlődése, másrészt a főváros reputációja érdekében is újból szőnyegre hozni, megoldásukat elősegíteni és kedvező elintézésük érdekében a szükséges intézkedéseket kellő komolysággal és a fővároshoz illő céltudatossággal megtenni?" Itt ismétli szóló, hogy mindazokat az ügyeket, amelyekre az interpelláció vonatkozik és amelyekre vonatkozólag előterjesztés nem tétetett, állandóan nyilvántartja és azon lesz, hogy azok minél előbb a megvalósítás stádiumába jussanak. Kéri válaszának tudomásul vételét. A választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !988. Kun Gyula tanácsnok ur dr. Szőts Elek törvényhatósági bizottsági tag urnák a magáuépitkezést gátló akadályok elhárítása ügyében előterjesztett interpellációjára a következőkben válaszol: Az 1. kérdésre vonatkozólag egész röviden utal a mai kögyülés napirendjének 5. pontjában kitüntetett interpellációra, amely tárgyaltatott és amely a budai vizmfi kibővítésére vonatkozott; ennél a tárgynál a közgyűlés tudomásul vette azt, hogy az illetékes szakközegek részéről nem kilátásba helyeztetett, de biztosan ki lett nyilatkoztatva, hogy e hő végén a vizmű kibővítésére vonatkozó munkálatot be fogja mutatni. A 2. kérdésre vonatkozólag bejelenti azt, hogy az építkezési kérvények elintézése tekintetében általában panasz nem tapasztalható, mert a rendes építkezési kérvények esetében, amelyek megvizsgáltatván, rendbenlevőknek találtattak, évek óta azt a gyakorlatot követik, hogy az építkezési ügynek a bizottságban való tárgyalása után következő napon annak, aki jelentkezik, ideiglenes engedélyt adnak azon célból, hogy az anyagot oda vihesse, a földmunkát és az állványozást elkezdhesse, mire ezzel elkészül, a végleges építési engedély a kezébe kerül. Erre nézve tehát külön intézkedés szüksége fenn nem forog. A 3. kérdésnél meg kell különböztetni a fogalmakat egymástól, t. i. a Fürj-utcai érdekeltség, illetve több érdekeltségi csoport először is telekrendezést kivan és ezen telekreudezés több oknál fogva elhúzódik. Jelenleg ugy áll a dolog, hogy a hazai takarékpénztár altisztjeinek és szolgáinak két érdekeltségi csoportja meglehetősen készen van a dolgával, ugy, hogy a legközelebb az építésügyi bizottság mindkét csoport javaslatát tárgyalhatja. Azonkívül van a postások csoportja, amely nem is egészen Fürj-utcai érdekeltség, de azzal összefüggő területen van. Itt elvi jelentőségű változtatásról van szó, a tanács szívesen hozzájárult a postásoknak azon kérelméhez, hogy ne csak 300oölre, hanem azon alul is oszthatók