Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

11. 1909. május 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 987

298 1909. május 12-iki közgyűlés. 986—987. szám. gyűlésen múlt esztendőben ugyancsak interpellációval megsürgetve lett: a fentnevezett piactéren immár elodázhatatlanul szükséges közegészségi, köztisztasági, valamint piacrendészeti intézkedéseket a lehető legsürgősebben elrendelni és foganatosíttatni." Dr. Melly Béla tanácsnok ur az interpellációra nyomban válaszolván, kijelenti, hogy már április hóban utasíttatott az elöljáróság, hogy házilag hajtsa végre a szükséges munkákat. Tudvalevő azonban az, hogy milyen torlódás van a.kiadóhivatalban és ez az oka annak, hogy az elöljáróság még nem értesült a rendeletről. Kéri válaszát tudomásul venni. A választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !987. Dr. Bárczy István polgármester ur Gelléri Mór törvényhatósági bizottsági tag urnák több függőben levő ipari és egyéb szociális érdekű ügyek elintézése ügyében előterjesztett interpellációjára pontonkint válaszol. Ami az interpelláció első pontjának azon részét illeti, hogy 1904. augusztus havában indítványt terjesztett be a főváros területén a középosztály és a munkásosztály érdekében létesítendő olcsó nyaralótelepek ügyében, ez az indítvány annak idején tényleg nem intéztetett el hosszabb ideig és most a kutatások után nem is tudtak nyomára jönni; ujabb tárgyalásokat indítottak és a lakásépítés programmjában tettek erre vonatkozólag is előterjesztést és szóló azon lesz, hogy az erre vonatkozó tárgyalás tényleg meg is indittassék és az előterjesztés a közgyűlés elé hozassék. Az Andrássy-ut meghosszabbítása tárgyában 1906. évben beadott indítvány áttétetett a közmunkák tanácsához; ez az 1907. évben történt, azóta nem kaptak semmi értesítést. Minthogy szóló maga is tagja a közmunkák tanácsának, személyesen fog érdeklődni ezen ügy iránt és szorgalmazni fogja annak tárgyalását. Az 1901. évben interpelláló sürgető felszólalásokban kérte a fővárosi ipar, kereskedelem és forgalom fejlesztése eszközeinek és módjainak rendszeres megállapítását; erre a célra a tanács az elsőrendű ipari és kereskedelmi szaktestületektől véleményeket kórt be. Ez a fölötte értékes anyag, mely hivatva volna, egy, évtizedekre kiható főváros-fejlesztési akció-programm alapját képezni, öt év óta valamely ügyosztály fiókjában van eltemetve és még publikálva sem volt. A VIII. ügyosztályból erre vonatkozólag szóló azt az értesítést kapta, hogy ezek a memorandumok tényleg az ügyosztályban vannak és annak idején egy vegyes bizottság terveztetett, amely ankétszerüen tárgyalja ezen előterjesztéseket. Időközben azonban, amint ezt az ügyosztályvezető tanácsnok az interpellálónak egy interpellációjára válaszolva kijelentette, az ügyosztály más égető kérdésekkel volt elfoglalva, ugy, hogy ezen memorandumok ankétszerü tárgyalására nem került a sor ; egy részük pedig időközben el is intéztetett, a többi részt pedig minden idevágó fontosabb kérdésben forrásul használnak és az ügyosztály többször hivatkozott is olyan előterjesztésekre, amelyekben ezen elvek tényleg alkalmazást nyernek. Az interpelláció első pontjának harmadik része az, hogy 1896-ban a főváros nagy ünnepélyességgel 2 milliós alapítványt tett munkásjóléti célokra; 13 év óta ebben az ügyben — néhány terv elkészítésén kivül — többszöri sürgetés dacára egyetlen konkrét lépést sem tettünk előre. Erre vonatkozólag azt hiszi szóló, hogy interpelláló is ismeri az előzményeket; készültek tervek és azok a közgyűlés előtt is voltak; igy terveztek egy népotthont és a VIII. kerületben központi jóléti intézmény létesítését. A közgyűlés egyik tervet sem fogadta el, hanem még különféle eszmék merültek fel, igy különösen a munkanélküliség esetére való biztosítás eszméje; a tanács előterjesztése azzal adatott vissza, hogy erre vonatkozólag is tegyen előterjesztést.