Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

7. 1909. március 31. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 678

1909. március 31-iki közgyűlés. 678. szám. kölcsön az egyesület terhét képezi és tartozik az utána járó kamatokat és törlesztési részleteket a kötelezvény föltételei szerint pontosan fizetni és a fizetések megtörténtét minden év január havában a székesfőváros taűácsa előtt igazolni. 13. Budapest székesfőváros közönsége a használati szerződést birói eljárás nélkül egyoldalulag felbonthatja a következő esetekben: a) ha az egyesület a népfürdőt a szerződés 1. pontja értelmében 3 év alatt fel nem építené, azt a használatnak át nem adná és a hatósági használhatási engedélyt is ugyanazon idő alatt — a telepengedélyt pedig még az építés megkezdése előtt — meg nem szerezné; b) ha az egyesület a telket és rajta emelt épületeket a szerződésben foglalt kikötések valamelyikétől, habár csak részben is eltérőleg használná; c) ha a telken létesítendő népfürdőt az egyesület anyagi erő hiánya miatt, vagy más okból rendeltetésének megfelelően fenn nem tartaná, általában pedig, ha a népfürdő üzeme egyfolytában 60 napon át — a szükségessé váló nagyobb javítások, illetve tatarozások esetét kivéve — bármi okból szünetelne; d) ha az egyesület alapszabályait a székesfőváros előzetes jóváhagyása nélkül megváltoztatná, vagy alapszabályaitól eltérőleg működnék; e) ha az egyesület az ingatlanra jelzálogi biztosítás mellett felveendő építési kölcsön kamat és törlesztési részletét pontosan nem fizetné ; /) ha az egyesületet a 8. pont értelmében kötelezettségeinek meg nem tartása miatt a tanács 3 izben már pénzbirsággal sújtotta; végül g) ha az egyesület feloszlás, vagy más egyesületbe való beolvadás folytán, vagy bármi más módon és okból megszűnnék. A szerződés felbontását kimondó székesfővárosi határozatnak az egyesület részére történő "kézbesítésével az egyesület használati joga megszűnik és az igatlant az épületekkel és a 4. pontban felsorolt tartozékaikkal, valamint egyéb befektetésekkel együtt a székesfőváros birtokába és korlátlan tulajdonában azonnal visszabocsájtani köteles; a főváros pedig azokat közigazgatási utón birtokába azonnal visszaveheti anélkül, hogy az egyesület akár az épületekért, akár egyéb beruházásokért stb. bármi cimen is megtérítést, vagy kártérítést igényelhetne. A székesfőváros közönsége a szerződés és a szerződés felbontását kimondó határozat alapján az egyesület javára bekebelezendő használati jogot annak minden további megkérdeztetése nélkül telek könyvileg kitöröltetheti. 14. A székesfőváros az előbbi 13. pontban meghatározott módon felbonthatja ezen szerződést és visszaveheti az ingatlant és tartozékait abban az esetben is, ha az ingatlanra vagy annak egy részére oly közérdekű célból szüksége volna, amely miatt idegen tulajdonossal szemben az akkori törvények szerint kisajátításnak volna helye ; ily esetben azonban a székesfőváros köteles az épületeknek és a 4. pontban felsorolt tartozékainak egyezségileg vagy bírói utón meghatározandó akkori becsértékét az egyesületnek megtéríteni, de ez a becsérték meg nem haladhatja az egyesület által az épületekbe és azoknak a 4. pontban felsorolt tartozékaikba tényleg beruházott s a főváros tanácsa által elismert előállítási költségeket. Az épületek és tartozékaik becsértéken felül az egyesület semmiféle más megtérítést vagy kártalanítást nem igényelhet a fővárostól. 15. Budapest székesfőváros közönsége megengedi, hogy a telekre a szerződés által korlátolt használati jog az egyesület javára telekkönyvileg bekebeleztessék, azonban oly kikötéssel, hogy azzal egyidejűleg ezen használati jogára az 1., 2., 3., 4., 5., 13., 14. és a 12. pont első bekezdésében foglalt megszorítások és korlátozások Budapest székesfőváros közönsége javára telekkönyvileg bejegyeztessenek.