Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

7. 1909. március 31. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 678

1909. március 31-iki közgyűlés. 678. szám. 187 16. Tartozik az egyesület a telket, az azon létesítendő épületeket, azok tartozékait s a berendezéseket a használat tartama alatt .a saját költségén állandóan a legjobb karban tartani s a használat megszűntekor a legjobb karban a főváros birtokába átadni; tartozik továbbá az épületeket, azok tartozékait s a berendezésüket azok tényleges becsértéke erejéig a használat tartama alatt a főváros javára állandóan a saját költségén tűzkár ellen biztosítani, végül tartozik az építkezés megkezdése előtt az ingatlanon levő kerítést s a vízvezetéki anyagraktárt a főváros utasítása szerint a saját költségén áthelyezni. Az egyesület a szerződésnek a székesfőváros tanácsa részéről való aláírása utáni napon lép a telek birtokába. E naptól kezdve a telek s az azon emelendő épületek, valamint a fürdő üzeme után járó összes állami és községi adókat, illetékeket, illetékegyenértéket s az ingatlan birtokával járó mindennemű terheket az egyesület a sajátjából köteles viselni; az egyesületet terhelik az összes közterhek, u. m. vízdíjak, burkolási, csatornaépítési s egyéb járulékok, amelyek az ingatlanok tulajdonosára most és a jövőben hárulnak, úgyszintén a telek átadása folytán a kerítésnek és a vízvezetéki anyagraktárnak szükségessé váló áthelyezésével felmerülendő költségek, nemkülönben az ingatlannak, az épületeknek és tartozékaiknak fenntartásával és használatával, valamint a fürdő üzemével járó összes kiadások, ugy, hogy a székesfővárost az ingatlan és a fürdő üzeme után soha semmiféle kiadás ne terhelhesse. 17. Az építkezés keresztülvitelével az egyesület csakis oly vállalkozót bizhat meg, aki a fővárosnak az építkezést megengedő határozata előtt a főváros tanácsához oly értelmű szabályszerű okiratot mutat be, amelyben kijelenti és elismeri, hogy az építkezésből folyólag sem azon a cimen, hogy a felépítmények a főváros tulajdonába mennek át, sem más cimen igénye, követelése nincs, hanem egyedül az egyesület ellen léphet fel. 18. A népfürdőnek vízvezetéki vízzel való ellátása kizárólag vízmérő óra alkalmazása mellett történhetik ; a vízellátás tekintetében egyébként is a mindenkor érvényben levő vízvezetéki szabályrendelet határozmányai az irányadók. 19. A szerződéssel, a használati jog telekkönyvi bejegyzésével, törlésével, valamint az egyesület által felveendő kölcsönre vonatkozó okiratokkal, a kölcsön zálogjogi bekebelezésével s törlésével egybekötött összes költségeket, bélyegeket és illetékeket az egyesület kizárólag sajátjából köteles viselni. A határozatban foglaltak a főváros részéről uj, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható Írásbeli szerződésbe foglalandók s azok csakis ennek megtörténte s a szerződő felek részéről történt szabályszerű aláirás után válnak a székesfővárosra nézve kötelezővé. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e célból a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel terjesztetik. Végül megállapíttatik, hogy ezen határozat meghozatalánál a törvényhatósági bizottság tagjai az 1872 : XXXVI. t.-c. 60. §-ában meghatározott számban jelen voltak s hogy ezen határozathoz a jelenlevőknek több mint kétharmada hozzájárult. A jelenlevő bizottsági tagok közül „igen'-nel, vagyis a tanácsi javaslat elfogadása mellett szavaztak : Acsay Antal dr., Ámon József, Bálint Sándor, Barbás József dr., Báron Jónás dr., Bayer László, Beiméi Sándor, Benedek Dezső, Berger Rezső dr., Bernáth István dr., Boros Soma, Böszörményi Oszkár dr., Bruszt Dávid, Csorba Ferenc dr., Czettel Gyula, Deutscb János, Dósa Kálmán, Ehrlich Manó, Eckermann Ede, Eramer Kornél dr., Eperjessy István, Ernyei Mór dr., Erős Sándor dr., Farkas Gyula, Fabinyi Géza, Fiió János, Fischer Lajos dr., Franki Adolf, Freund Vilmos, Frivaldszky