Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

7. 1909. március 31. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 678

1909. március 31-iki közgyűlés. 678. szám. 185 használhatja és használati jogát sem másra át nem ruházhatja, sem más által nem gyakorolhatja. 3. Ha az egyesület a részére használatul átengedett telket a szerződés keltétől számított 10 év alatt egész terjedelmében a szerződésben meghatározott célra használatába nem veszi, vagyis azt teljesen be nem épiti, akkor a székesfőváros közönsége a területnek be nem épített részét az egyesület birtokából közigazgatási utón visszaveheti. 4. A használatul átengedett ingatlanon a használat tartama alatt létesülő összes épületek és azoknak tartozékai és berendezései, valamint a kerítések, fák, ültetvények, vezetékek és hasonló egyéb befektetések, mihelyt létesíttettek, azonnal teljesen ingyen Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába mennek át anélkül, hogy azokért az egyesület — kivéve a 14. pontban emiitett esetet — a fővárostól bármily megtérítést igényelhetne. 5. Az egyesületet a szerződés tartama alatt csak a telek, valamint a rajta emelendő épületek s azok tartozékainak a 2. pont értelmében való használata és jövedelme illeti meg. A székesfőváros tulajdonjogának elismerése fejében tartozik az egyesület évente egy darab 20 (Húsz) koronás aranyat minden év január havának elsején a székesfővárosi központi pénztárba befizetni. 6. A népfürdők használati díja és pedig a zuhany fürdőé maximálisan 20 (Húsz) fillérben, a kádfürdőé pedig ugyancsak maximálisan 40 (Negyven) fillérben állapittatik meg; az egyesület sem ennél magasabb díjakat, sem pedig egyéb díjakat a fővárosi tanács előzetes engedélye nélkül nem szedhet. 7. A népfürdő üzemére, használatára stb-re vonatkozólag az egyesület szabályzatot köteles kidolgozni s azt a főváros tanácsának jóváhagyása alá terjeszteni; a szabályzaton a most nevezett hatóság jogosítva van — később s bármikor változtatásokat, pótlásokat stb. eszközölni s az egyesület azokhoz mindenkor alkalmazkodni tartozik. 8. Ha az egyesület 6. és 7. pontban körülirt kötelezettségét meg nem tartja, a székesfőváros tanácsa esetről-esetre 300 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújthatja, s azt tőle közigazgatási utón behajthatja. 9. A székesfővárosnak jogában áll az egyesület működését, illetve a népfürdő üzemét a jelen szerződésből folyó kötelezettségei teljesítésének szempontjából saját közegei által bármikor ellenőriztetni, viszont köteles az egyesület a hatóság ellenőrző közegeinek minden tekintetben kellő felvilágosítást nyújtani és betekintés s másolatvétel végett üzleti könyveit, valamint eredeti okmányait is rendelkezésre boesájtani. 10. Az egyesület alapszabályainak módosítása csakis a székesfőváros közönségének beleegyezésével történhetik, minélfogva köteles az egyesület minden változtatáshoz a székesfőváros előzetes beleegyezését megszerezni. 11. Köteles továbbá az egyesület működéséről szóló évi jelentését, évi közgyűlésének megtartását követő 60 nap alatt a székesfővárosnak mindenkor beterjeszteni. 12. Az egyesület a székesfővárosnak előzetes írásbeli beleegyezése nélkül sem az ingatlant, sem az arra vonatkozó használati jogát meg nem terhelheti. A székesfőváros közönsége elvben kilátásba helyezi azonban engedélyét ahhoz, hogy az egyesület — amennyiben a népfürdő épületének felépítése céljára kölcsönre lesz szüksége — az építési tőke egy részét, amely azonban a telekértéknek és a tényleg befektetett összegnek 60 (Hatvan) °/o-ánál nagyobb nem lehet, az ingatlanon jelzálogilag biztosítandó törlesztéses kölcsönből fedezhesse; a kölcsön összegének nagyságát, felvételének módozatait és feltételeit a székesfőváros tanácsa fogja annak idején megállapítani. A felveendő 47