Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

20.2 1908. november 4. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1720 - 1721 - 1722

1908. november 4-iki közgyűlés. 1722. szám. 557 20. §. A bérlemény külső részén minden javítás, átalakítás és általában változtatás, a belső részén pedig a kályhák eltávolítása és kicserélése, falak építése, lebontása és áttörése; ajtók, ablakok befalazása és áthelyezése vagy ujak nyitása és általában minden szerkezeti és építkezési változtatás csak a bérbeadó beleegyezésével eszközölhető; ellenkező esetben követelheti a bérbeadó, hogy az előbbi állapot azonnal helyreállittassék. Ha a felek másként meg nem állapodtak, a bérbeadó a bérlet végén a jogos átalakítások következtében megváltozott előbbi állapot helyreállítását a bérlőtől, a bérlő pedig beruházásainak megtérítését a bérbeadótól nem követelheti. Ha a bérlő által eszközölt beruházások a bérlemény alkotó részeivé váltak, jogosítva van a bérbeadó azokat értékük megtérítése ellenében megtartani. Ha a bérbeadó ezen jogával nem él, a bérlő az ő beruházásait elviheti, de csak akkor, ha az előbbi állapotot a bérlet megszűnte előtt helyreállítja, ugy, hogy a bérlet megszűntekor a helyiségek már teljesen használható állapotban legyenek. 21. §. Mindazon esetekben, midőn a bérbeadó vagy a bérlő a bőrlettől jogosan elállott (1. a 9. és 16. §§-okat), vagy a bérletet rögtöni hatálylyal jogosan felmondotta, a másik fél kártérítéssel tartozik. A kártérítésre nézve az eset körülményei és az általános jogszabályok irányadók. 22. §. A bérbeadó jogosítva van azon ingóságoknak elszállítását, amelyekre őt törvényes zálogjog illeti, mindaddig megakadályozni, mig a bérlő a bért és az írásban kikötött járulékokat (1. a 2. §. d) pontját) meg nem fizette, vagy a le nem járt bért azon időre, amelyre a törvényes zálogjog kiterjed, nem biztosította. A bérbeadó e végből szükség esetére a rendőrség segítségét is igénybe veheti és a rendőrség a szükséges karhatalmat a bérbeadó vagy meghatalmazottja felelősségére szolgáltatni köteles anélkül, hogy a törvényes zálogjog és illetőleg a visszatartási jog fennállását vizsgálat tárgyává tehetné. A visszatartás joga nem terjed ki a törvény szerint végrehajtás alá nem vonható ingókra. A bérbeadó a visszatartott ingókért csak hat hónapig felel. A hat hó elteltével a bérbeadónak joga van a visszatartott ingókat a bérlő veszélyére és költségére kir. közjegyző közbenjöttével nyilvános árverésen eladni. Ily esetben a bőrbeadó az árverésen befolyt vételárnak a bérkövetelést meghaladó részét birói letétbe helyezni tartozik. A bérlő által a bérbeadó hozzájárulása nélkül visszahagyott ingókért a bérbeadó nem felelős. 23. §. Ha a bérkövetelés vagy az előző §-ban emiitett visszatartási jog vitás, köteles a bérbeadó azon bérkövetelését, melyre visszatartási jogát alapítja, a bérlőnek ebbeli felszólításától számított harminc nap alatt, vagy ha az illető bérkövetelés még le nem járt volna, a bérkövetelés lejárati idejétől számítva harminc nap alatt a bíróság előtt annyival inkább érvényesíteni, minthogy különben a visszatartott ingók tekintetében visszatartási jogát elveszti. 24. §. Azon ingók elárverezése esetében, amelyekre bérbeadót törvényes zálogjog illeti, a bérbeadónak akar már lejárt, akár a felmondási időre lejárandó, akár pedig részben lejárt, részben lejárandó, de csak félévi bérkövetelése járulékaival együtt (1. a 22. §. első bekezdését), a végrehajtási jogot nyert hitelezők követeléseit megelőző és a törvényben szabályozott elsőbbséggel elégítendő ki. rv. FEJEZET. Albérlet Föbérlet. 25. §. Az albérbeadáshoz és a bérlet átruházásához rendszerint a bérbeadó beleegyezése szükséges. Kivétetnek a következő esetek: a) Kizárólag lakás céljára bérelt helyiségek egy része a bérbeadó beleegyezése nélkül albőrbe adható, ha az ellenkező a kibérlés alkalmával ki nem köttetett. 140