Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

20.2 1908. november 4. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1720 - 1721 - 1722

1908 november 4-iki közgyűlés 1722. szágt. b) Ha a bérlő családfő meghal, vagy hivatásánál fogva a fővárosból elköltözni kénytelen, akkor — amennyiben a bérbeadó a bérletnek a folyó bérévnegyed végén leendő megszüntetésébe bele nem egyezik — az egész Jakás és a saját használatra tartott lovak istállója albérbe adható; ha pedig a bérleti szerződós hosszabb időre köttetett, az ugy a bérbeadó, mint a bérlő részéről a legközelebbi rendes felmondási időre felmondható. Az ezekkel ellenkező szerződéses kikötés érvénytelen. A bérlő albérlőjéért a bérbeadóval szemben felelős. Az albérlő a bérbeadó irányában jogokat nem szerez, ellenben a bérbeadónak a bérlő [elleni jogi cselekményei (felmondás, stb.) az albérlőre is kihatnak. Jogosulatlan átruházás vagy albérletbe adás esetében a bérbeadó a harmadiknak beköltözését tűrni nem köteles ; ha pedig beköltözött, kiköltözését követelheti és ha a kiköltözés három nap alatt meg nem történik, az egész bérletet a bérlőnek rögtöni hatálylyal fel is mondhatja. Ezen jogaival azonban a bérbeadó csak az átruházásról, illetőleg albérbeadásról nyert tudomásától számított 8 nap alatt élhet. 26. §. Aki több lakásból álló házat, vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bérbeadja, köteles a kapualjában vagy nyomban a házba való belépéskor szembetűnő helyen külön cimtáblát alkalmazni, amelyen neve, főbérlői minősége, lakása és a főbérlet időtartama feltűnő betűkkel olvasható. Az a főbérlő, aki ezen kötelességének egyáltalában nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, kihágást követ el és annyiszor amennyiszer 2 koronától 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. Súlyosabb beszámítás alá esik, ha a cimtábla a bérévnegyed első 14 napjában hiányzik. A kihágás ügyében a bíráskodást első fokon az a kerületi elüljáróság gyakorolja, amelynek területén a bérelt ház vagy lakások feküsznek, másodfokon a székesfőváros tanácsa, harmadfokon a m. kir. belügyminiszter. 27. §. Az a bérlő, aki a 26. §. 1. pontjában megjelölt főbérlőnek a bért megfizette, erre a bérre nézve a főbérbeadóval és háztulajdonossal szemben is minden kötelezettségtől szabadul. V. FEJEZET. i Felmondás. A bérleti viszony megszűnése. 28. §. A határozott időre kötött bérleti szerződés tartamára és a felmondásra nézve a felek között létrejött szerződés az irányadó. Ama bérleti szerződések, amelyeknél a felmondás legalább negyedévi, még ha a negyedévi bért a bérlő részletekben fizeti is, az első bérleti év letelte előtti időre a bérbeadó részéről fel nem mondhatók és a bérösszeg fel nem emelhető, kivéve: 1. ha a bérlő a 8. és 9. §§-ban kikötött idő alatt a bért meg nem fizeti; 2. ha a bérlő ellen jogérvényesen csőd nyittatott, vagy az önrendelkezési jogát egyébként elvesztette; 3. ha a bérben bírt helyiségekben levő ingókra árverés foganatosíttatott; 4. ha az ingatlan eladatik, amely esetben a rendes felmondási idő a mérvadó. Mindezek a rendelkezések nem érintik a rögtöni hatályú felmondási jogot. Az első bérleti éven tul történt béremelés mindenkor ugyancsak azzal a hatálylyal jár, hogy a magasabb bérösszeg esedékességétől számított egy éven belüh időre, az imént emiitett kivételekkel, a bérbeadó sem a bérletet fel nem mondhatja, sem a bérösszeget fel nem emelheti. Az ezekkel ellenkező szerződéses kikötés érvénytelen. 29. §. A felmondási idő szempontjából lakás fosraima alá esik a lakásul kibérelt helyiség akkor is ha az egy részében kereskedés vagy ipar folytatására használtatik, Kl^ht í w vagy raktárnak kibérelt helyiség akkor sem esik a lakás fogalma alá, ha az lakással kapcsolatos vagy részben lakásul is használtatik. . 30. §. A rendes felmondási idő a következő • a) éves bérösszegü (L a 3. §-t) boltokra és ipari vagy kereskedelmi célra