Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

7. 1908. március 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 555 - 556

192 1908. március 18-iki közgyűlés. 555—556. szám. !555. Boros Soma törvényhatósági bizottsági tag ur felszólalván, a következő interpellációt terjeszti elő: Az uj vizműszabályrendelet értelmében minden vendéglős, kávés, borbély stb. köteles üzletében vízmérőórát alkalmazni, de ennek végrehajtása tekintetében ugy a háztulajdonosok, mint az iparosok körében is az a téves hir van elterjedve, hogy ezen órák alkalmazása tisztán a vízművek igazgatóságának joga, pedig ezt magánszerelők és bádogosok is csinálhatják. Szólónál amiatt is panaszkodtak, hogy közegek járnak a vizműigazgatóság nevében a háztulajdonosoknál azzal, hogy alkalmazzák a vizműórát és hogy csakis a vizműigazgatóságnak van joga ezt elkészíteni, ugy, hogy ez nagyon sokat tévedésbe ejt és ezek az igazgatósághoz fordulnak. Az iparosok megnyugtatása és a nagyközönség tájékoztatása céljából intéz interpellációt a polgármester úrhoz, hadd tudják meg, hogy senki sincs kötve a vízművek igazgatóságához és egyúttal módot akar adni a vízmüvek igazgatóságának, hogy nyilatkozzék, vájjon tényleg igaz az, hogy az ő nevében ilyen ajánlatokkal keresik fel a feleket. Az interpelláció polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !556. Dr. Melly Béla tanácsnok ur Bittner János törvényhatósági bizottsági tag urnák a központi vásárcsarnoki bérhelyek ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, első sorban kijelenti, hogy szabályellenesen semmi sem történik, mert a szabályrendeletben megállapított helybérek, minimális helybérek és a szabályrendelet 94. §-a értelmében a tanácsnak joga van a gyakorlati viszonyokhoz képest magasabb bértételeket alkalmazni és egyes árukat magasabb vagy alacsonyabb bérosztályba is besorozni. Már többször kijelentette, hogy hatósági ellenőrzéssel nem fogunk boldogulni soha és a közélelmezést nem fogjuk olcsóbbá tenni. Ennek egyedüli helyes módja az, hogy konkurrenciát kell csinálni. A konkurrencia érdekében adott a tanács a központi vásárcsarnokban két nagy mészárosnak helyet a főútvonal mentén, tehát feltétlenül kedvezőbb helyen, mint ahogy el vannak helyezve a kisárusok. Akkor éppen interpelláló járt szólónál amiatt, hogy ne a rendes áron adjuk ezeket a helyeket, mert az tiszteségtelen verseny volna, ha a fal mellett húzódó rekeszekben levő árus ugyanolyan díjat fizetne, mint az, aki a főúton van. Ezt szóló is méltányosnak tartotta és az illetők maguk is készségesen hozzájárultak ahhoz, hogy naponta 40 fillér helyett 60 fillért fizessenek négyszögméterenként. Ami a felmondásokat illeti, ezek semmikép sem történnek ötletszerűen és maga sajnálja a legjobban, ha valakit a vásárcsarnokból ki kell tenni. Ha azonban a közérdek vagy magasabb rendű érdekek kívánják ezt, akkor sajnálatát le kell győznie és a közérdek szolgálata szempontjából kell intézkedni. Ötletszerű felmondások nem történtek, de feltételes felmondások történtek arra való tekintettel, hogy ha Szerbiával a kereskedelmi szerződés megköttetik, a Szerbiából Budapestre érkező hus elárusitására a hely megfelelőképen meg legyen szerezhető. A szabályrendelet módosítására nézve a tanács a maga részéről a szakbizottmány meghallgatásával jár el, amely szakbizottmányban mindenkor az illető szakértők is meghallgattattak és meghallgattatnak és a szakbizottmányban mindenkor módjában állott minden szakértőnek nyilatkozatát megtenni. Ugyancsak hasonlóképen jár el a tanács akkor, mikor a helyek beosztásáról van szó, amint a legutóbb is szóló a nagymészárosokat meghallgatta és ezeknek meghallgatása után fognak történni a szükséges intézkedések, amelyek elrendelése előtt a tanács a vásárcsarnoki szakbizottmány véleményét is kikéri. Végül felemiitette az interpelláló azt, hogy egy nagyobb vállalkozónak a központi vásárcsarnokban egy hatodrészéért az ott fizetett díjaknak engedtek át helyet azzal a kötelezettséggel, hogy egy év