Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

7. 1908. március 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 557

1908, március 18-iki közgyűlés. 556—557. szám. 193 alatt 30.000 drb sertést tartozik behozni. Ebben téved az interpelláló, mert a hatósági közvetitők részére a vásárcsarnokban berendezett rekesz már idestova egy esztendeje üresen áll. Többször hirdettünk pályázatot hatósági közvetítői állásra, azonban minden pályázat meddő maradt, ugy, hogy a rekesz üresen állott. Minthogy a mészárosoknak konkurrenciát csináltunk, amely a fogyasztó közönség érdekében nagyon jó volt, ezt az eljárást követtük a hentesárukra nézve is, különösen sertéshúsra nézve és azért egy évre, mintegy próbaképen a hatósági közvetitők részére berendezett rekeszt átengedtük a szabadkai huskiviteli részvénytársaságnak avégből, hogy mint jelentős cég a szabadkai vágóhídon levágott sertéshúst a központi vásárcsarnokba hozza be. Vidékről jelentékeny mennyiségben hoznának be húst, de azt elősegíteni nem állott módunkban, mert vidéken az állategészségügyi szemle és a husvizsgálat rendezve nincs és csakis olyan helyről engedhetjük be a húst nagyobb mennyiségben, ahol hatósági állatorvos jelenlétében történik a levágás és expediálás. A szabadkai huskiviteli részvénytársaság az itteni viszouyok teljes ismerete nélkül jött a budapesti piacra és éppen ezért erre csak akkor vállalkozott, ha egy évre mérsékelt bérért kapja meg azt a helyet, de nem ' c-részért, hanem a feleárért kapta bérbe és egyéb kedvezményeket nem kapott, mert épp ugy megfizeti az egyéb díjakat, mint mindeuki, aki a vidékről Budapestre húst szállít. A cég egy év alatt 30.000 drb sertést, szalonnát, zsírt, kocsonyahúsokat és hentesárukat tartozik felhozni és itt a kivitel kizárásával eladni. Nagyobb jelentősége ennek a vállalkozásnak különösen a nyári időben lesz, mikor Budapesten kevesebb a sertéshús és a hentesáru. Hogy pedig ezen vállalat a várakozásnak megfelelt, mutatják a statisztikai adatok, mert 5 hét alatt több, mint 2200 drb sertést, 888 kgr. füstölt húst, 10.835 kgr. hájat, 619 kgr. disznósajtot, 433 kgr. szalonnát, 675 kgr. lapockát és 4795 kgr. zsigereket hozott fel. De hogy a kivánt célt is elértük, mutatja az, hogy a sertéshús árát a cég megjelenésével a piacon lenyomta, amennyiben eleinte 6—8, utóbb 10—12 és miután az ő konkurrenciája következtében az itteni sertésárakat is lejebb kellett szállítani, most 4—8 fillérrel olcsóbb kgr.-ként, mint a budapesti sertéshuskereskedők. Az interpelláció folytán a társaságtól információkat kapott és nagyon sajnálja, hogy az interpelláció ilyen adatokat juttatót rendelkezésére, de kötelességszerűen erről is referálnia kell a közgyűlésnek, mert nem szeretné, ha ilyen adatok általában véve azt az aggodalmat, amely a közönség körében a főváros intézkedéseire nézve fen forog, esetleg még növelhetnék. Ezen adatok szerint az interpelláló maga ajánlkozott a szabadkai huskiviteli részvénytársaság budapesti üzle- , tének vitelére, itt vannak a levelek és a részvénytársaság az ő levelében azt válaszolja, hogy ez az interpelláció semmi más interpelláló részéről, mint bosszú műve azért, mert őt ezzel meg nem bizta, őt a vállalatánál nem alkalmazta. Felolvassa az erre vonatkozólag érkezett leveleket. A maga részéről csak sajnálja az esetet, de miután interpelláló éppen a közélelmezés ügyében igen gyakran interpellál, kötelességének tartotta a közgyűlésnek hű információt adni. Kéri a válasz tudomásul vételét. Bitjtner János törvényhatósági bizottsági tag ur terjedelmes viszonválaszának előterjesztése után kijelenti, hogy a választ nem veszi tudomásul. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !557. Térgyaltatott a bizottmány és tanács 214.502 1907—

VIII. számú előterjesztése: az 1907. évi költségvetés kiad. LXVI. 13. cimén felmerült tulkiadás fedezete ügyében. 49