Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907
11. 1907. április 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 587
1907. ápr ilis 10-iki közgyűlés 596—587. szám. 257 czéljából egy csatorna építtessék, melynek vonala körülbelül 4 kilométer. A munkát m. é. augusztus hó 1-én kezdették meg és deczember 15-ig folytatták. Ezen hónapban természetesen nem állott annyi munkaidő rendelkezésre, mint a nyári hónapokban. Mindennek daczára ezen idő alatt mintegy 2 km.-t elkészítettek. Azonban a mérnöki hivatal olyan nehézségekkel találkozott, a melyek a csatorna építését nagyon lassították, a mennyiben nemcsak alsó, hanem oldaltalaj víz is állott elő és sziklarétegek lebontása is szükségessé vált. A mérnöki hivatal márczius 1-én megkezdte folytatólag a munkát és e hó végéig további 200 folyóméter lesz kész, ugy, hogy mintegy 1800 folyóméter munka lesz még hátra, a mely kezdődik a Szép Ilonánál, a hol elágazik a Zugligeti-ut, a Budakeszi-ut és a Hidegkuti-ut. Amennyiben e hó végtével a munkában levő 200 folyóméter befejezést nyer, a Zugligeti-ut és Budakeszi-ut szabaddá tétetik, ott a közlekedésnek abszolúte nem fog semmi útjában állani, mert a folytatólagos rész kiépítése a Hidegkuti-utnál kezdődik és visz egész a tébolydáig. Meglehet, hogy a Hidegkuti-uton is meg kell majd az emiitett nehézségekkel küzdeni. Ha ez az eset előáll, akkor augusztus hó első napjaira, vagyis 80 munka nap alatt befejezik ezt a munkát. De ha a talajvízzel, vagy sziklás rétegekkel nem kell megbirkózni, akkor fél munkaidő alatt, tehát 40 nap alatt befejezik ezt a munkát, vagyis június közepére. Emberfeletti munkát a mérnöki hivatal sem képes végezni, a miről különben Eckermann Ede és Holtzspach Nándor bizottsági tag urak, a kik a munka felügyeletére kiküldettek, jelentésük szerint meg is győződtek. így tehát a mérnöki hivatalt semmi mulasztás nem terheli; ezért kéri a válasz tudomásul vételét. A választ ugy az interpelláló bizottsági tag ur, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !587. Kun Gyula tanácsnok ur Benedek Dezső törvényhatósági bizottsági tag urnák az „Apollo-szinház" ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, mindenekelőtt ismerteti a polgármester urnák az interpelláczióra adott előzetes válaszát és interpelláló viszonválaszát. Konstatálja ezután, hogy ezen projektográf-épület engedélyezésére vonatkozólag ugy történtek a dolgok, a mint azt a polgármester ur részletes válaszában kifejtette. Ez egy ideiglenes épitkezé9. Ilyenekre vonatkozólag pedig az építési tervezeteket, még 1902 .előtt sem küldtük fel minden esetben a közmunkatanácshoz, hanem ezt saját hatáskörünkben igazítottuk el, 1902 óta pedig egyáltalában, kivéve, a hol elvi jelentőségű változás van, semmiféle építési engedélyt nem küldtünk fel. Egyébiránt tájékozásul megjegyzi, hogy sem törvény, sem szabályrendelet, sem miniszteri rendelet nem kötelez bennünket arra, hogy magánépitési dolgokhoz az engedélyt megelőzőleg kérjük a közmunkatanács hozzájárulását. Az a gyakorlat, a mely szerint még Pest városa és Buda városa, később pedig Budapest székesfőváros az építési 'engedélyek iránti kérvényeket a műszaki és bizottsági javaslatokkal együtt felküldötte a közmunkatanácshoz, egy, azt lehet mondani, magánjellegű megjegyzésen alapszik, amennyiben a közmunkatanács vezetősége és a városi vezetőség megállapodtak abban, hogy miután 1873—74-ben a szabályozási terv nem volt még oly részletesen megállapítva, mint ma, nehogy valami elnézés történjék, különösen szabályozási szempontból, legyen módja a közmunkatanácsnak az egyes építkezésekhez hozzászólani. Ezen ma már tul vagyunk, a szabályozási tervek meg vannak állapítva, ennélfogva nem szükséges ezeket felküldeni. A mi az engedélyezés időtartamát illeti, az összes akták tanusága szerint csak három évi engedélyről van szó, azonkívül ugy a mérnöki hivatal, mint az elöljáróság is csak három évet tart nyil-
