Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907
11. 1907. április 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 586
256 1907. április 10-iki közgyűlés. 585-586. s zám. egyes esetben azt jegyezte be, hogy mindent rendben talált és megállapítottuk azt is, hogy a czóg az állami kedvezményeket a mai napig is tényleg élvezi. A kereskedelmi miniszter ur rendeletileg szabályozta a vízmérők használatát olyképen, hogy csak azon vízmérők nyerhetnek alkalmazást, a melyekre ö a hitelesítési engedélyt megadta, ez időszerint pedig három ilyen vízmérőre adta meg "az engedélyt, a melyek közül egy külföldi, kettő pedig hazai ; az egyik ezen kérdéses Kunz-féle, a másik pedig a Lámpa- és fémárugyár által készített vízmérő, a mely czéggel szintén szerződéses viszonyban vagyunk. Ilyen körülmények között, ha most további intézkedéseket tennénk, az esetben legfeljebb a konkurrencziát tennők lehetetlenné, vagy pedig a külföldi harmadik czégtől kellene beszerezni a vízmérőket. Perczel Béla törvényhatósági bizottsági tag ur a választ nem veszi tudomásul, mert a gyárban alkalmazásban volt emberektől,-kik közül egy legutóbb hat hónapig dolgozott ott, tudja, hogy ezeket az órákat tényleg Boroszlóból hozzák ide. Nagyon sajnálja, hogy a vizsgáló bizottság nem bivta meg szólót is a gyártelepre, mert a munkásjegyzékekből kinyomozta volna az évekkel ezelőtt ott alkalmazásban voltak nevét és tartózkodási helyét és kinyomozta volna, vájjon az órákat tényleg ott állitották-e elő. A ki ott lakik a gyár környékén, tudja, hogy állandóan be van zárva, ott semmiféle munkás nem jár be, vagy ki, ott tehát ezeket az órákat nem állithatják elő. A választ nem veszi tudomásul és a közgyűlés bölcsességére, hazafias érzésére, a magyar munkások iránti jóindulatára appelálva kéri, hogy a közgyűlés se vegye tudomásul a választ. Dr. Bárczy István polgármester ur csak röviden kíván reflektálni az interpelláló felszólalására, hogy igazolja a tanácsnak ebben az ügyben követett eljárását. A bizottsági tag urnák állítása részben igaz. T. i. azt mondta, hogy ezeket az órákat nem itt csinálták, hanem Boroszlóban. Ehhez egy kis módosítással maga is hozzájárul, t. i. ezeknek az óráknak nagy részét Boroszlóban csinálták. 1900-tól 1906-ig bezárólag szállítottak 4346 darabot. A szerződést azonban csak 1903-ban kötöttük azzal a feltétellel, hogy egy év alatt tartozik berendezni a gyárat és azontúl itt készíttetni az órákat. Ez idő óta összesen 953 darabot szállított a gyár, a többi óra tehát nem is lehetett más, mint idegen gyártmány, mert addig a társaságnak még nem volt gyára Budapesten. A tanács természetesen nem szerezhette be informáczióit az elbocsátott munkásoktól, hanem a vízvezetéki igazgatótól szerezte be, a ki eddig a bizalmat mindig megérdemelte a főváros részéről és szóló addig, míg az ellenkezőről meg nem győződik, mindenkor bizalommal lesz a vízművek igazgatója iránt. Ő évenként kétszer látogatta meg ezt a gyárat, a legutóbbi vizsgálatnál az ügyosztály helyettes vezetőjével, dr. Buzáth János tanácsjegyzővel volt ott és konstatálta, hogy ott nem javítás folyik, hanem gyártás, a gyártásnak minden része üzemben van és 15 embert találtak ott, a kik dolgoztak. A tanácsnak az erről szóló jelentésben meg kellett bízni. Mindennek daczára, még ha a válasz tudomásul is vétetik, a tanács kötelességének fogja tartani a most hallott adatok nyomán a vizsgálatot tovább folytatni és ha akármilyen irányban valamely intézkedésnek szüksége fenn forog, azt meg fogja tenni és a közgyűlésnek is jelentést fog tenni erről. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !586. Vosits Károly tanácsnok ur dr. Weinek József törvényhatósági bizottsági tag urnák a lipótmezei csatorna építése ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, előadja, miszerint a közgyűlés a múlt évben határozta el, hogy az 1. ker. Csaba-utczától a lipótmezői tébolydáig, főleg a tébolyda szennyvizeinek levezetése
