Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

9. 1907. március 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 417

198 1907. márczius 13-iki közgyűlés. 416—417. szám. ' Az interpelláczió polgármester úrral közöltetik. Erről dr, Bárczy István polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !417. Benedek Dezső törvényhatósági bizottsági tag ur bővebb indokolás előrebocsátása után a következő interpellácziót intézi a polgármester úrhoz: „1. Van-e tudomása polgármester urnák arról, hogy a tanács a „Neumann és Ungerleider" czégnek a 8. kerületben, a Népszínház szomszédságában levő Kaszelik-féle telken projektográf-szinház építésére engedélyt adott? 2. Hozzájárult-e ezen engedély megadásához a mérnöki hivatal s a magánépitési albizottság s ha igen, minő indokból? 3. Szemben az épitési szabályok 119. §-ának azon rendelkezésével, a mely szerint „az I. és II. épitési övezetben az utczai vonalon és zárt sorban kell építeni", volt-e joga a tanácsnak ezen épitési engedélyt megadni, ha pedig nem volt joga, miképen történhetett meg ezen engedély megadása, ki adta meg ezen engedélyt és hajlandó-e a polgármester ur azokat, a kik ezen engedélyt az épitési szabályok megsértésével megadták, felelősségre vonni? 4. Hajlandó-e a polgármester ur gondoskodni arról, hogy az orfeumok, kabaretek, villamos és egyéb mutatványos színházak engedélyezése ugy a közönség életbiztonsági érdekeinek, valamint nemzeti kultúránk érdekeinek szem előtt tartásával, minél előbb megfelelő szabályozást nyerjen?" Dr. Bárczy István polgármester ur az interpelláczióra nyomban válaszolván, kijelenti, hogy a mi az első pontot illeti, erről előzetesen tudomása nem volt, miután az épitési engedélyek az eddigi eljárás szerint ülésen kivül intéztetnek el a tanács nevében, tehát csak az ügyosztályt vezető tanácsnok és a revideáló alpolgármester kiadmányozásával. Azonban, miután előzetesen közöltetett szólóval az interpelláczió, a részleteket maga is megtekintette és ennélfogva a következő kérdésre is választ adhat. A következő kérdés az: hozzájárult-e ezen engedély megadásához a mérnöki hivatal . és a magánépitési albizottság, s ha igen, minő indokból? Bejelenti a közgyűlésnek, hogy a mérnöki hivatal az épitési engedély iránt benyújtott kérelem elutasítását javasolta, még pedig ugy a felmérési szakosztály, mint a magas épitési szakosztály, hivatkozva egyfelől arra, a mire az interpelláló is hivatkozott, t. i. az épitési szabályzatnak megfelelő rendelkezésére és különösen arra, hogy ezen engedélyezés folytán még inkább elzáratik annak valószínűsége, hogy az a beépítetlen telek a maga rendje és módja szerint beépíttessék. A magánépitési albizottság azonban minden indokolás nélkül az épitési engedély kiadását javasolta, egyszerűen hozzátéve azt, hogy ideiglenesen három évre engedélyeztessék. Az interpelláczió 3. pontjára nézve igaz, hogy az épitési szabályoknak idézett §-a előírja a zárt sorban való építkezést, azonban az eddigi gyakorlat az, hogy a szabályoktól eltérőleg is adatnak engedélyek ideiglenes jelleggel, még pedig némelyeknél határozott időre, némelyeknél pedig határozatlan időre, de ugy, hogy az illető esetleg bizonyos előrebocsátott határidő mellett bármikor tartozik eltávolítani az épületet. Az épitési szabályoknak azonban van egy §-a, a mely következtetést enged arra nézve, hogy maga a szabály is megengedhetőnek tart ilyen, a szabályoktól eltérő építkezést, amennyiben az épitési szabályok 35. §-a, a mely előírja, hogy a tanács az épitési engedélyek közül melyeket tartozik a közmuukák tanácsához áttenni hozzájárulás végett, ezen esetek között a 4. pont igy szól: „a mikor szükségesnek látja a jelen szabályoktól bármily tekintetben eltérőleg intézkedni." Ebből következtetve magyarázható az, hogy a tanács eltérhet a szabályoktól, de akkor megkívántatik, hogy a közmunkák