Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

1. 1905. január 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 24 - 25

8 1905. január 4-iki közgyűlés. 23—25. szám. igenis tudomása van arról, miszerint a „Halászat" czimü lap 5-dik számában támadás intéztetett a vásárcsarnok ellen az interpelláczióban emiitett ügy miatt De nemsokára egy reá következő számban maga az újság revokálta ezen czikkét, mert, felvilágosítást kapott az ügyosztályban, a hol megmagyarázták a „Halászat" czimü lapnak az egész ügyet. A dolog érdemére áttérve, megjegyzi, hogy még a vásárcsarnokok létesítése előtt, a midőn ankéteket tartottak a vásárcsarnokok létesítése ügyében tárgyalás alapját képezte az is, hogy a közélelmezés körébe bevonassék a tengeri balkereskedés is, mert a tengeri halak jó és olcsó táplálékot képeznek. Ez azonban akkor, midőn a vásárcsarnokok megnyíltak, nem volt keresztül vihető, és később sem, daczára annak, hogy a vásárcsarnoki bizottságban többször tétetett erre nézve indítvány, sőt maga a vásárcsarnok igazgatója is tárgyalásokat indított meg különösen abban az irányban, hogy az északi tengerekből hozassanak halak a központi vásárcsarnokba. Csak a legújabb időben sikeiriilt a Nordsee-halászati társasággal egyezményre lépni, a mely szerint ezen társaság az északi tengerekből a halakat a központi vásárcsarnokban egy Zimmer Péter nevű magvai- halász utján árusítja. A hely megjelölése teljesen a szabályoknak megfelelően történt, akként, hogy olyan hely jelöltetett ki, a hol előbb egyáltalában nem árusítottak halakat. Hogy pedig ez a közélelmezés érdekeinek megfelel, azt legvilágosabban az a körülmény bizonyítja, hogy a balatoni halászati társaság is Zimmer Péterre bízta az ő halainak elárusitását. Minthogy pedig a hely kijelölése teljesen a szabályoknak megfelelően történt, senkinek az érdeke nem sértetett meg, azért kéri válaszának tudomásul vételét. A közgyűlés polgármester ur ezen válaszát tudomásul veszi. !24. Halmos János polgármester ur dr. Szebeny Antal bizottsági tag urnák a lipótmezei tébolyda által a Hidegkuti-uton létesíteni szándékolt sertéshizlaló ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, előadja, hogy a lipótmezei tébolyda egy telepengedély kiadása iránt folyamodott a főszolgabíróhoz, mint I fokú iparhatósághoz. Az elsőfokú iparhatóság elutasította, ez ellen felebbezéssel élt a tébolyda a U. fokú iparhatósághoz, a mely szintén elutasította. Ekkor a kereskedelemügyi miniszter elé került az ügy, a ki megsemmisítette a két alsőfoku hatóság határozatát, kijelentvén, hogy ez nem olyan ipar, a mely hirdetményes eljárás alá tartozik, miután itt csak arról van szó, hogy a téboljda saját házi szükségletére kívánja a sertéseket hizlalni és ott leöletni. Ekkor a tébolyda elsőfokú építési, vagyis felállítási engedélyért folyamodott, de az első- és másodfokú hatóság itt is elutasította, a belügyminiszter azonban megadta az engedélyt a sertéshizlaló berendezésére. Szóló, a kinek tudomása volt róla, hogy ez nagyon rossz vért, szül különösen a nyaraló tulajdonosok között és egyáltalában nem való arra vidékre, személyesen járt el a belügyminiszternél, a ki kijelentette volt, hogy a határozat törvényesség szempontjából ugyan sem nem kifogásolható, sem meg nem támadható, de a szólótól nyert felvilágosítás után szívesen fog közbenjárni, hogy más intézkedés történjék. Ennek. alapján azután a polgármester a tanácsban azt indítványozta, hogy felirat is intéztessék a közgyűlés utján a belügyminiszterhez, ez a mai napirendre fel is van véve és szóló meg van róla győződve, hogy a belügyminiszter abban az irányban fog határozni, hogy más hely jelöltessék ki a sertéshizlaló létesítésére. Kéri válaszának tudomásul vételét. A közgyűlés polgármester ur válaszát tudomásul veszi. !25. Halmos János polgármester ur Willinger Ferencz bizottsági tag urnák a hófuvarozásra szükséges vastalyigák ügyében előterjesztett inlerpellácziójára válaszolván, kijelenti, hogy miután az