Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

28. 1905. november 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1513

1905. november 22-iki közgyűlés. 1512-1513. szám. 525 Adolfra 400 szavazat esett, — ennélfogva ezen választókerületben dr. Lukács György és dr. Németh Imre, mint az aránylag legtöbb szavazatot nyert két jelölt között f. é. deczember hó 7-ére (csütörtök) ujabb szavazás rendeltetett el. Ezen átirat kíséretében egyúttal bemutattak az emiitett választásra vonatkozó összes iratok, nevezetesen a választásokról kerületenként felvett általános jegyzőkönyvnek, valamint a szavazatszedö küldöttségek által a szavazás lefolyásáról felvett jegyzőkönyveknek s a szavazási névsoroknak egy-egy példánya. A központi választmánynak ezen átirata tudomásul vétetvén, az annak kíséretében bemutatott választási és szavazatszedŐ-küldöttségi jegyzőkönyvekkel ős a szavazási névsorokkal együtt a törvényhatóság levéltárában leendő megőrzés czéljából kiadatik a tanácsnak. Erről a tanács tárgyiraton értesítendő. !1513. Halmos János polgármester ur dr. Pollacsek Sándor bizottsági tag urnák a hirdetési ügy rendezése ügyében előterjesztet interpellácziójára válaszolván, előadja, miszerint maga a tanács is ugy van meggyőződve, hogy a hirdetési ügyre vonatkozólag fennálló, Emmerling Károlylyal annak idején kötött szerződés a főváros érdekeinek nem felel meg, a mennyiben a hirdetés drága és abból sem a fővárosnak, sem a nagyközönségnek nincsen semmi haszna, talán egyedül csak a vállalkozónak. Erre való tekintettel a tanács már régebben foglalkozott ezen szerződésnek átvizsgálásával és törekedett módot és utat találni ezen szerződés megszüntetésére. Erre egyedül a szerződés 10. §-a nyújt támpontot, a mely azt mondja, hogy ha a szerződés tartama alatt a hirdetési ügy egységesen szabályoztatnék és ennek folytán a főváros azt egész belterületére nézve kizárólagos joggal vagy saját maga kívánná gyakorolni, vagy pedig vállalkozónak átadni, az esetben jogában áll a fővárosnak a szerződést egy évi felmondás mellett bármikor minden kárpótlás nélkül felbontani. Ezen szakaszra támaszkodva a tanács egy szabályrendeletet készített, a melynek alapeszméje az volt, hogy a hirdetési jogot hatósági joggá kivánta tenni, miután ez az egyedüli mód arra, hogy a rossz szerződéstől megszabaduljunk. A szabályrendelethez a közgyűlés is hozzájárult és ez jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetett. A belügyminiszter azonban az igazságügyminiszterrel egyetértőleg nem járult hozzá ahhoz, hogy a hirdetési jog hatósági joggá deklaráltassék. Kifogásolta ezt az ipar általános szabad gyakorlata szempontjából. A tanács azonban fentartva korábbi álláspontját, egy felterjesztési tervezetet készített el azzal, hogy a közgyűlés utján a belügyminiszter újból felkéressék, hogy az eredetileg megállapított szabályrendelet-tervezethez járuljon hozzá. Ez a felirati tervezet azonban nem került a közgyűlés elé azért, mert időközben a vállalkozó, Emmerling Károly meghalt és az örökösök képviselője és gyámja beadványt intézett a fővároshoz, a melyben ajánlotta a fővárosnak, hogy oly egyezménybe fog belemenni, a mely a fővárosra nézve a kérdést igen egyszerűen, olcsón és lehetőleg a nagyközönség igényeinek is megfelelőleg fogja megoldani. Ezt azonban csak akkor teheti, miután kiskorúak is érdekelve vannak, ha az árvaszék is hozzájárul. Három havi halasztást kért tehát, a mely meg is adatott neki s a mely szeptember végével lejárt. Minthogy azonban az örökösödési eljárás még nem lett befejezve, az árvaszéki ülnöknek azon kijelentése mellett, hogy a dolog tényleg ugy áll, a mint ő előadja, ujabb beadványban ez év végéig további három havi halasztást kért. Ez a halasztás is megadatott. Deczember végével lejárván ezen ujabb halasztási határidő, természetesen a tanács kötelességének fogja tartani, hogy arra nézve a közgyűlésnek megfelelő előterjesztést tegyen és legyen a közgyü-