Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

15. 1905. junius 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 826 - 827

1905. május 24-iki közgyűlés. 825—827. szám 279 sága az élelmiszer-uzsorásokkal szembeszállani és a szükséges intézkedéseket mindig megteszi. Mindezekre való tekintettel kéri a válasz tudomásul vételét. Kasics Péter bizottsági tag ur ezen választ tudomásul nem veszi. Ez nem jelent bizalmatlanságot sem a polgármester úrral, sem a tanácscsal szemben, mert a maga részéről is elismeri a jóakaratot, de a kérdés kellő megoldásának más megoldását nem látja és azért kéri, hogy ezen válasz egész terjedelméban kinyomassák és ennek az ügynek tárgyalása egyik legközelebbi közgyűlés napirendjére kitüzessék. A közgyűlés többsége az adott választ tudomásul veszi. !826. Dr. Reiner Ede bizottsági tag ur felszólalván, előadja, hogy indítványára egy évvel ezelőtt a közgyűlés a székesfővárosi fürdők felépítésére, irányítására és ellenőrzésére egy állandó gyógyfürdő bizottság kiküldését határozta el, de ez mind a mai napig nincs megvalósítva. Pedig napról-napra tapasztalhatjuk, hogy azokban a nagy fürdővárosokban, a melyek sem jobb klímával, sem jobb gyógyforrásokkal, sem jobb közlekedési viszonyokkal, sem jobb konyhákkal nem rendelkeznek, mint mi, mennyi fürdővendég fordul meg évenkint és ezzel szemben hol tart még mindig Budapest. E téren nem lehet szemrehányást tenni sem a tanácsnak, sem a közgyűlésnek, hanem ennek okát abban látja, hogy azok az orvosok, a kik Bécsben nyerték kiképeztetésüket, azt tanulták, hogy az osztrák és cseh fürdők a legjobbak és mindig ezeket ajánlgatják és még az egyetemi tanárokat is Bécsben kerestetik fel páczienseikkel, a kik szintén nem a magyar fürdőket ajánlják. Ennek folytán a főváros, a melynek oly sokféle kitűnő forrása van, nem tudott eddig boldogulni, mig végre a közgyűlés elhatározta a főváros fürdőinek felépítését természetesen nem egyszerre minden megfontolás nélkül. Két fürdőre, az Artézi- és a Sáros-fürdőre azonban most okvetlenül szükségünk van és ép azért kérdi a polgármester urat, nern tartja-e időszerűnek a közgyűlés által már elfogadott indítvány megvalósítását, kérdi továbbá, hogy mikor lehet erre biztosan számítani? Az interpelláczió polgármester úrral közöltetik. Erről Halmos János polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !827. Dr. Pollacsek Sándor bizottsági tag ur felszólalván, előadja, hogy egy 1895. évi belügyminiszteri rendelet szabályozza azt a módot, hogy a közpénztárakból nyugdíjat, nyugbért élvező egyéneknél az életbenlétet az elöljáróságnak kell igazolnia. Itt az a gyakorlat fejlődött ki egyes elöljáróságoknál, hogy olyan nyugdíjasoknak, nyugbéreseknek és életjáradékot élvezőknek, a kik magánpénztárakból veszik ezt fel, a belügyminiszteri rendeletre való hivatkozással nem adják meg ezt a láttamozási, ugy, hogy az illetők vagy későn, vagy egyáltalában nem kapják meg az ő nyugdíjukat. Maguk az elöljáróságok is belátták, hogy szükséges volna valamely szabályzat megteremtése, a mely azután megszabja és irányítja, hogy mikép történjék ez az igazolás, mert e nélkül ők az anyagi felelősség terhénél fogva az ilyen nyugtákat nem láthatják el igazolással. Már 1900-ban megsürgették egy ilyen szabályzat megteremtését, de ez mind mai napig nem történt meg. Miután az életben nap-nap után szaporodik azoknak a száma, a kik nem közintézetekből, de magánintézetekből húznak ilyen kegydíjakat, vagy nyugdíjakat, a következő interpellácziót intézi a a polgármester úrhoz : Hajlandó-e a polgármester ur intézkedni, a mint ez irányban már az elöljárók értekezlete is előterjesztést tett, hogy a magánpénztáraknál nvugdíjat. nyugbért, vagy járadékot élvező felek életbenlétéről szükséges igazolás a kerületi elöljáróságok részéről egyöntetű módon megtörténjék?