Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

15. 1905. junius 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 825

276 1905. május 24-iki közgyűlés. 824—825. szám. Kéri a válasz tudomásul vételét. Polgármester ur ezen válaszát ugy interpelláló bizottsági tag ur, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !825. Dr. Melly Béla tanácsnok ur Kasics Péter bizottsági tag urnák az élelmiczikkek drágasága ügyében előterjesztett interpellácziójára a polgármester ur nevében válaszolván, előadja, hogy elsősorban is általánosságban kivan a kérdéshez szólani. A drágaság kérdését nemcsak a főváros konstatálta már a múlt nyáron, hanem konstatálták ezt az egész országban, konstatálták Európaszerte, sőt Európán kivül is. A drágaság nem helyi baj volt, hanem olyan körülmények okozták, a melyeknek elhárítására tavaly már a főváros is, az állam is, sőt a társadalom is kezet fogtak. Enyhítették is a drágaságot, de hogy ezt teljesen leküzdeni képesek nem voltak, ez azon nehéz körülményekben lelte indokát, a melyeket elhárítani nem voltunk képesek. A drágaságnak oka első sorban a szárazság és az ennek következtében beállott takarmányhiány volt A szárazság következtében különösen a vetemények, a burgonya és a zöldség ára szökött fel. Nem tagadja azonban, a mint azt már egy évvel ezelőtt is hangsúlyozta, hogy a drágaságot jelentékeny részben a túlságosan lábrakapott üzérkedés is előmozdította. De hogy a főváros ezt közönynyel nézte volna és hogy egyáltalában érzéketlen lett volna, ezt a tanács részéről elismerni nem hajlandó. Hogy daczára az élelmiczikkek nagy mennyiségének, mégis drágaság volt, ez megmagyarázható onnan, hogy éppen azért volt lehető az élelmiczikkeket a fővárosba terelni, mert a főváros fogyasztó közönsége megadta a termelőnek azt a piaczot, a hol élelmiczikkeit kellőkép értékesíthette. Az pedig csak természetes, hogy a gazda azt a piaczot keresi fel, a hol a fogyasztó közönség legtöbbet fizet. A liszt az egész esztendőn át a mai napig olcsó volt, a kenyérdrágaság egyáltalában be nem következett, mert gabonanemüekben a termés kielégítő volt. Hogy a drágaság bekövetkezett, erre nézve utal a földmivelésügyi minisztérium hivatalos kimutatására, a melyben a legközelebb befejezett állatösszeirás alapján konstatálva van, hogy jelenleg 150.256 drb szarvasmarhával kevesebb van, mint 10 év előtt, továbbá, hogy 2,171.363 drbbal kevesebb a sertés, 683.622 drbbal kevesebb a juh és 99 936 drbbal kevesebb a kecske a 10 év előtti összeíráshoz képest. Ha tekintetbe vesszük még azt is, hogy 10 év óta nemcsak a főváros lakossága, de az ország lakossága is jelentékenyen emelkedett, akkor ezek a számok még komorabbnak tüntetik fel a helyzetet. A főváros már évek óta folyton felterjesztést intézett a földmivelésügyi kormányhoz, félvén attól, hogy a depokoráczió be fog következni, hogy lehetőleg tiltassék el a növendékmarhák levágása, de ezen felterjesztéseknek semmi sikere sem volt. Ennek következése volt azután az, hogy a tanács megengedte a vásárcsarnokokban is a növendék-marhahús árusítását, mert ha már tudta elérni a növendék-marhák vágatásának eltiltását, legalább ezt a husnemet is biztosítani akarta a főváros közönsége részére. Maga a kormány is elismeri, hogy a szarvasmarha-állomány fogyott és hogy a sertés-állományon meglátszik a sertésvész hatása. Szóló a tanács nevében már tavaly kijelentette, hogy az, hogy a múlt esztendőben zöldségnemüek, vetemények nem voltak, aggályt egyáltalában nem okozhat, mert a legközelebbi esztendő jó termése ezt pótolhatja. Ámde a takarmányhiány következtében beállott károsodás hatása még számos esztendőn át érezhető lesz. Hogy az állatállomány tényleg ennyire megfogyott, igazolja az is. hogy ugy a kivitel, mint a behozatal az év négy hónapján keresztül sokkal kevesebb volt, mint ennek előtte. Tavaly 63.454 drb volt a behozatal, az idén pedig csak 44.229 drb és a kivitel szintén ilyen arányban kevesbletet mutat