Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

19. 1904. szeptember 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 995 - 996 - 997 - 998 - 999 - 1000 - 1001 - 1002 - 1003 - 1004 - 1005

360 1904. szeptember 14-iki közgyűlés. 1005 szám. előterjesztés tétel végett határidő kitűzése mellett kiadta az illetékes ügyosztálynak, mely a vasút igazgatóságával a tárgyalásokat meg is indította. A tárgyalás folyamán az ügyosztály is szükségesnek látta és a társaság is kérte, hogy a memorandumban foglaltak tárgyaltassanak akkor, a mikor a Kossuth Lajos-utczai vonal létesítéséről lesz szó. Az ügyosztály tiz pontba foglalta össze azokat a módosításokat, melyek a nagyközönség javára a szerződésen teendők volnának és a legközelebbi napokban, midőn az osztályvezető tanácsnok szabadságáról vissza fog érkezni, azonnal hozzá fognak az előterjesztés tárgyalásához és erre nézve a Kossuth Lajos-utczai vonal megnyitásával kapcsolatosan fognak a közgyűlésnek előterjesztést tenni. Áttérve ezután a részletekre, az első három pontra együttesen válaszolva, kijelenti, hogy a pesti oldalon, hol szükséges, már mindenütt közlekednek pótkocsik és egyes relácziókban a budai oldalon is, de egyes vonalakon, különösen a hegyek közzé vezető vonalak némelyikén pótkocsik még nem alkalmazhatók, mert előbb az első kocsikat egy motorosról két motorosra kell átalakítani. Ez az átalakítás különben folyamatban van. A 4. pontra vonatkozólag megjegyzi, hogy a közgyűlés által megállapított vasúti szabályrendelet szerint a kocsik ajtókkal zarándok el. Ez a szabályrendelet még fennáll. A kereskedelemügyi miniszter az állóhelyek megszüntetése alkalmával felhivta a vasúttársaságok figyelmét arra, hogy talán a hátsó ajtók eltávolításával lehetne a forgalmat gyorsabban lebonyolítani. Az egyik társaság megfelelt ennek, a közúti nem felelt meg közbiztonsági szempontból, de erre kötelezhető sem volt, mert ez csak egyszerű felhívása volt a miniszternek. A rendőrség a maga részéről szintén kívánja az ajtók fentartását és eziránt a kereskedelemügyi és belügyminiszterhez feliratot is intézett. Az 5. ponban foglalt kívánság az egyik irányban, az Ó-BudaMargit-hidon át már megtörtént és a másik oldalon, a Ferencz Józsefhidon is közlekednek közvetlen kocsik egészen a Rottenbiller-utczáig. Ott bizonyos nehézségek vannak a tekintetben, hogy ez a reláczió is a keleti pályaudvarig vezettessék, de erre nézve is megindittattak a tárgyalások A mi a 6. pontot illeti, a vasárnapi és ünnepnapi forgalom a szükséghez képest minél több kocsi előállítása által bonyolittatik le. Közvetlenül a Szép Ilonától a mai vágányokon olyan állapotot létesíteni, hogy onnan kocsik induljanak és hogy megforduljanak, nem lehetséges. A társaság azonban felhivatik, hogy ezt tegye tanulmány tárgyává. A 7. pontban foglalt kívánság tárgytalan, a mennyiben az utolsó menetrend megállapítása alkalmával olyan közlekedési vonalakon, a melyeket a munkások korán reggel már nagy számban vesznek igénybe, a tanács megtette a kellő intézkedéseket a kocsiknak korai elindítása iránt. A 8. pontra válaszolva, kijelenti, hogy a menetsebesség és menetrend ellenőrzése a rendőrség hatáskörébe tartozik, úgy, hogy a tanács mindenkor át is teszi a menetrendeket kellő ellenőrzés czéljából a rendőrséghez. Bírságolás is történt; a tanács két ízben jelentékeny pénzbírsággal sújtotta a társaságot, azonban a kereskedelemügyi minisztérium feloldotta ezt a bírságot. A 9. pont tekintetében nem lehet panasz, mert 100 drb szabadjegy a fővárosi alkalmazottak részére ki van kötve és ezeket a társaság ki is szolgáltatja. A 10. pontban foglalt kérdésre megjegyzi, hogy a közgyűlés 1897-ben egy határozatával kedvezményes és szabadjegyek kiadására diskrécziónárius jogot adott a társaságnak. Különben is a szabadjegvek kiadása által a főváros érdekei egyáltalában nem sértettek meg.