Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

8. 1904. március 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 363

132 1904. márczius 23-iki közgyűlés. 363. szám- szabályzat olyan módosítása iránt, a mely az ellenőrzést lehetővé teszi ? Halmos János polgármester úr kijelenti, hogy az utóbbi időben annyit beszéltek és irtak a Népszínházról és annak két hét előtt beállott válságáról, hogy nem akarja az interpellácziót 14 napig válasz nélkül hagyni, hanem azonnal megadja reá a feleletet, annál is inkább, mivel nagyon behatóan ismeri az egész ügyet. Körülbelül két hét előtt privát informácziót kapott arról, hogy a Népszínházban foglalást vezettek a bérlő és igazgató ellen és lefoglalták a bérlőnek a Népszínházban levő ingóságait 111 000 K erejéig. Ezen privát informáczió után azonnal hivatalosan megállapittatta, vájjon ez megfelel-e a valóságnak és miután arról győződött meg, hogy a dolog igy van, azonnal összehívta a népszínházi bizottságot A bízottság Porzsolt Kálmánnak három napi haladékot adott ügyeinek rendezésére, kikötvén, hogy nemcsak összes hátralékait tartozik lefizetni három napon belül, hanem köteles egyúttal 16.000 K-t, mint a népszínházi alkalmazottaknak 15-én esedékes félhavi fizetését is a fővárosi központi pénztárba letenni. Porzsolt ennek a felhívásnak eleget nem tett, mire a népszínházi bizottság, a mely egészen szuverén módon intézkedik a népszínházi ügyekben — nagyon helyesen és nincs is szándékában a tanács utján ennek megváltoztatása iránt előterjesztést tenni, — szerződésadta jogával élve, felbontotta a szerződést. Azonban a bizottságnak főtörekvése az volt, hogy a népszínházi előadásokban folytonossági hiány ne legyen, hogy az előadások ne szüneteljenek, hogy lehetőséghez képest mindenki, de különösen a rosszabbul díjazottak megkapják illetményeiket esetleg még arra az időre is. a melyet nem az uj bérlőnek szolgálatában töltöttek, szóval a mennyire lehet, a Népszínházát egy végleges bukástól megóvja. Alkudozásokba bocsátkozott az ajánlattevőkkel és a legkedvezőbb ajánlatot Vidor Pál tette, a ki a két év előtt megtartott nyilvános pályázat alkalmával is második helyén állt ajánlatával t. i. 60.000 K évi bért ajánlott fel, a mely ajánlatát most megújította. Természetesen Vidor Pál márczius hó 16-án vévén át a Népszínházát, ez az átvétel olyan időben történt, a midőn a színházi szezonnak javán tul vagyunk, a midőn tehát olyan időpont felé indulunk, a mely a színházra nézve különösen a bevételeket illetőleg nem mondható kedvezőnek. Vidor Pál erre való tekintettel a márczius hó 16-tól egészen október hó 16-ig terjedő időszakra, a midőn a főszezon ismét kezdetét veszi, 5.000 K ajánlott fel. Ezt a bizottság el is fogadta. Vidor egyúttal kijelentette volt, hogy a Népszínházát továbbra is hajlandó bérbevenni és évi 60.000 K ajánl fel bér gyanánt. Az igazság és hűség kedvéért megjegyzi szóló, hogy ez a 60.000 K tiszta évi bér, azonkívül fizeti az adókat, két jótékonysági előadást megvált 1.000—1.000 K-val és bizonyos apróbb javításokat saját költségén tartozik a színházban eszközölni. Azt is kérte Vidor, hogy a színház 1909. október 16-ig, tehát teljes öt évre adassék neki bérbe. Ebbe a bizottság nem akart belemenni és végre abban történt megállapodás, hogy Vidor a színházat a Porzsolttal kötött bérleti szerződés hátralevő időtartamára, vagyis 1907. október 16-ig veszi bérbe és fizet f. é. október hó 16-ig 5.000 K, azontúl évi 60.000 K és az egyéb költségeket. Ezt maga Vidor ajánlotta fel. Már pedig volenti non fit injuria. Megegyezés történt Vidor Pállal még egy más irányban is. T. i. a szinházvizsgáló bizottság javaslatai alapján a Népszínházban nevezetes átalakítások lesznek foganatositandók nagy költséggel és ezek a jövő év folyamán, a nyári szünidőben lesznek eszközlendők. Az alatt a hat hónap alatt, a mig szünetelni fog a szinbáz, az ez időre eső bért Vidor nem fogja fizetni és a népszínházi bizottság, miután a színtársulatot együtt kell tartani és díjazni kell, bizonyos méltányos rekompenzácziőt fog neki adni.