Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904
8. 1904. március 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 363
1 904. márczms 23iki közgyűlés. 362-.%•}. szám. 131 hogy a közönség hirdetményileg értesíttetni fog, hogy jogában áll bármikor az árammérnőknek hatósági felülvizsgálását kérni a mérnöki hivatal útján. Egy másik baj az, hogy ezek a villamos árammérők igen érzékenyek és a legcsekélyebb mozgást, a legcsekélyebb rezgést és a legcsekélyebb változást is megérzik és mutatják, úgy hogy nagyon sokszor megesik, hogy midőn pl. nyáron egy lakásból kiköltözködnek és a lakást bezárják, a villamos árammérő mégis mutatja a fogyasztást, bár egyáltalában nem fogyasztanak semmi áramot. Ennek elkerülése czéljából mindkét társaság több izben figyelmeztette a feleket, de hatóságilag is figyelmeztetni fognak, hogy ilyenkor a vezetéknek az árammérőből való kikapcsolása végett forduljanak az illető társasághoz, a melynek kötelessége ezt a kikapcsolást eszközöltetni és akkor nem fordulhat elő az, hogy az árammérők fogyasztást mutassanak. Ezek azok az ideiglenes intézkedések, a melyeket a maga részéről szükségeseknek lát és a melyeket sürgősen meg fog tétetni. Kéri ezen válasz tudomásul vételét. Polgármester úr ezen válaszát úgy interpelláló bizottsági tag ur, valamint a közgyűlés tudomásul veszi, előbbeni azonban kéri a polgármester urat, hogy a felülvizsgálati költségek minél alacsonyabban számíttassanak. Erről Halmos János királyi tanácsos, polgármester űr további intézkedés végett jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !363. Dr. Andreánszky Jenő törvényhatósági bizottsági tag úr terjedelmes indokolás előrebocsátása után a következő interpellácziót intézi polgármester úrhoz: I. Minthogy a Népszínház a népszínházi bizottságnak kézzelfoghatóan czéltalan kapkodása folytán anyagi és erkölcsi válságba jutott: hajlandó-e a polgármester úr kimerítő jelentést tenni arról, hogy: mi indította a népszínházi bizottságot arra, hogy 1902-ben — bár a bizottság egyes tagjai nevezetesen Heltai Ferencz dr. bizottsági tag úr veszedelmesnek és válságosnak jelezte a Népszínházra e lépést — újból Porzsolt Kálmánnnak adta ki a Népszínházát? Mi indította arra a bizottságot, hogy a mikor a bérlő 1903. október hónap 16-án nem felelt meg a bérleti szerződés 11. pontjában meghatározott kötelezettségének, ettől eltekintett és erről a törvényhatóságnak jelentést nem tett? Továbbá, mi indította arra a bizottságot, hogy a bérlőnek még az 1902/3. évből maradt illetékhátralékát a népszínházi alap terhére kifizesse és sem ezt az összeget, sem a már akkor esedékes, a szerződés IV. c.) pontjában előírt váltságdíjat mindeddig meg nem vette, ugy, hogy most per útján kénytelen azt behajtani? Minthogy a népszínházi bizottság hivatalos helyről szerzett adatok szerint a Népszínházát Vidor Pál színművésznek évi 60.000 koronáért akarja bérbeadni, minthogy e nagy bérösszeg mellett, tekintettel a bérlőre nehezedő egyéb súlyos anyagi kötelezettségre, a színházak nagy versenyére és különösen színház jelenlegi sülyedt helyzetére, emberi számítás szerint lehetetlen e műintézetnek művészi felvirágzását elérni, minthogy a népszínházi bizottságnak ugy az alapító levél, mint a népszínházi szabályzat értelmében is az intézet kulturális czélját kell szem előtt tartani, nem pedig a népszínházi alap számára való vagyongyűjtést: hajlandó-e a népszínházi bizottság Vidor Pál úrral, kinek személyes tulajdonságaiban elég garanczia van az intézet helyes, czéljának megfelelő vezetésére, az intézetet anyamag nem veszélyeztető és művészi felvirágzását biztosító szerződést kötni és ehhez a szerződés aláírása előtt, a törvényhatóság jóváhagyását kikérni. II. Minthogy tapasztalás szerint a népszínházi bizottság működése az 1889-ben alkotott szabályzat alapján nem ellenőrizhető, hajlandó-e a polgármester úr a tanács utján előterjesztést tenni a
