Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

1. 1903. január 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a szegényügyről

1903. január 7-iki közgyűlés. 42. szám 17 III. FEJEZET. A közjótékonysági igazgatás szervezetéről. 16. §. A szegényügyi igazgatás központi szerve a tanács, melynek hatásköre a következő: a) másodfokú hatóság a közjótékonysági ügyekben hozott és hozzá felebbezett elsőfokú határozatok elbírálásában; b) vezeti és ellenőrzi az elsőfokú szegényügyi igazgatási szervek működését, s mint ilyen irányítja a székesfőváros összes közjótékonysági mozgalmait: c) kezeli a székesfőváros jótékony intézeteit és alapitványait: d) segélyezi a külföldön, vagy a vidéken lakó budapesti illetőségű szegényeket és intézkedik azoknak netán szükséges hazaszállítása iránt. 17. §. A tanács az előző t;-ban részletezett hatáskörét a szervezési szabályzat V. részének III. fejezete értelmében látja el. A tanács, illetve a közjótékonysági ügyeket intéző ügyosztály mellett a közjótékonysági bizottság áll, melynek ügykörét képezik: a) a főváros kezelése aiatt levő jótékonysági alapok költségelőirányzatainak és zárszámadásainak a számvevőség közbejöttével való összeállítása; b) az intézetek alapszabályjavaslatainak és házirendjének kidolgozása és jóváhagyás végett a tanács elé terjesztése; c) a jóváhagyott költségvetés határain belül eszközlendő beszerzések és munkák foganatosítása iránt és az ezekre vonatkozó árlejtések, szerződések és alkuk jóváhagyása iránt a tanácshoz javaslatok tétele :' d) az intézetek vagyonának kezelése, eladása és uj vagyon szerzése iránti javaslattétel; e) közsegélyre szoruló szegényeknek, árváknak és lelenczeknek fővárosi intézetekbe állandó gondozásra való felvétele és egyes alapítványi helyek betöltése iránti javaslattétel; /) a polgármesterhez intézendő időszaki jelentések megállapítása: g) a közjótékonyság ügyét érdeklő indítványok, tárgyalások s ezekre nézve javaslatok tétele. A közjótékonysági bizottmány kiváló feladatát képezi a székesfőváros által kezelt intézetek vagyonára felügyelni, annak kezelését ellenőrizni: az intézetek igazgatását ellenörzőleg és vezetőleg figyelemmel kisérni, szóval minden irányban odahatni, hogy az intézetek emberszerető feladatuknak minél inkább megfeleljenek. Feladata továbbá a társadalmi téren gyakorolt közjótékonyság figyelemmel kisérése és a hatósági küzsegélyezés ügyével összhangzatba hozása. Feladata továbbá uj emberszerető intézmények létrehozását eszközölni s e czélból a társadalmi érdekeltséget és áldozatkészséget fejleszteni. A bizottmány egyes jótékonysági ágak és közintézetek állandó felügyeletével egyes küldöttségeket vagy tagokat biz meg. Tagjai a törvényhatósági bizottság által választott 20 tag. Elnöke a IX. ügyosztály vezetője. Jegyzője ugyanazon ügyosztály jegyzője. Üléseiben tanácskozó joggal részt vesznek az intézetek orvosai s az előadandó tárgyak által érdekelt intézeti gondnokok. 18. .§. A közjótékonysági bizottmányba minden kerületi közjótékonysági bizottság kebeléből egy-egy tag meghívandó, kik a bizottság ülésein tanácskozó joggal részt vesznek. Ugyancsak tanácskozó joggal vesznek részt azoknak a testületeknek, intézeteknek, egyesületeknek és alapítványoknak képviselői, kiket az illető testületek, egyesületek stb. a maguk állandó képviseletére a bizottságba kiküldenek. Ezen kiküldötteknek esetről-esetre való behívása s illetve a behivás módozatai iránt e tanács intézkedik. Azok a testületek, intézetek és egyesületek, melyek a központi, illetve a kerületi közjótékonysági bizottságban magukat nem képviseltetik, a székesfőváros részéről semmiféle segélyre igényt nem tarthatnak. 19. §. A közsegélyre szorultak közvetetlen segélyezése iránt Budapest székesfőváros területén az 1899. évi május hó 4-én kelt 51.000. sz. belügyminiszteri szabályrendelet alapján a kerületi elöljáróságok intézkednek.