Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

1. 1903. január 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a szegényügyről

18 1903. január 7-iki közgyűlés. 42. szám. Ezen intézkedések nem képeznek közigazgatási határozatot és azok ellen felebbezésnek helye nincs. A ker. elöljáróságok az elsőfokú közjótékonysági hatáskört, a hatósági szegényücyi tevékenységet illetőleg az 1893. évi XXXIII. törvényczikk 30. §-a, a társadalmi szegényügyet illetőleg pedig ennek a szabályrendeletnek az alapján a ker. választmánynyal, illetőleg a kerületi közjótékonysági bizottsággal együtt töltik be. -20. §. A ker. elöljáró a ker. választmányt annak meghallgatásával és hozzájárulásával, körén kivül álló ugy férfi, mint hölgytagokkal, úgynevezett szegénygyámokkal kiegészíti. A szegénygyám tisztsége a kerületi választmány legközelebbi újjáalakításáig terjed, de újból kinevezhető. A kinevezésről a kerületi elöljáró okiratot állit ki. A kerületi választmányi tagok közjótékonysági hatáskörükben szintén szegénygyámok. 21. §. A ker. választmány, mint a kerület közjótékonysági bizottsága, havonkint rendszerint egyszer ülést tart, melyre azoknak a jótékony egyesületeknek egy-egy képviselőjét is meg kell hívnia, melyek az illető kerületre kiterjedő működési körrel bírnak és a hatósággal karöltve kívánnak működni. A bizottság üléseire ezenkívül meg kell hívni a kerületben levő hitfelekezetek lelkészeit, a szegény betegeket gyógykezelő kerületi orvosokat és a kerületi rendőrkapitányt, továbbá az iskolaszéki elnököt és gondnokokat 22. §. Azoknak a bizottsági tagoknak, a kik egyúttal nem kerületi választmányi tagok, a székesfőváros terhére eső segélyek és tartásdíjak engedélyezésénél csak tanácskozó és nem határozó szavazatuk van. Egyebekben a ker. közjótékonysági bizottság tagjait az üléseken egyforma jogok illetik. 23. §. Minden kerületet a közjótékonysági ügy sikeres ellátása czéljából járásokra kell felosztani. Minden járásban egy-egy szegénygyám eszközli a szükséges vizsgálatokat ós állandóan gyakorolja a felügyeletet az ott lakó összes közsegélyre szorultakra vonatkozólag. 24. §: A ker. választmány, illetőleg közjótékonysági bizottság közjótékonysági hatásköre a következő: a) figyelemmel kiséri a kerület szegényügyi viszonyait, tanulmányozza az elszegényedés okait és ezek megszüntetése iránt intézkedik, esetleg javaslatokat tesz a felsőbb hatóságnak; b) kezdeményezi, esetleg előmozdítja a kerületben oly egyesületek alakítását, melyeknek czélja a hatósági segélyezésnek társadalmi utón való kiegészítése; c) figyelemmel kiséri a magánjótékonysági intézetek és egyesületek működését és azokkal állandó összeköttetést tart fenn abból a czélból, hogy a segélyezés gyors, egységes és megfelelő legyen; d) a törvényhatóság által a szegényügyre megállapított Összeg keretén belül rögtöni, illetőleg állandó segélyeket engedélyez; e) e hatósággal karöltve működő egyesületek, vagy magánosok által rendelkezésre bocsátott összegek keretén belül rögtöni, illetőleg álíandó segélyeket engedélyez ; /) a kerületi elöljáróság előterjesztésére engedélyezi a közsegélyre szorult, talált és egyéb gyermekek tartásdíjait és felügyel ezek ápolására és neveltetésére; g) javaslatot tesz, hogy a magát eltartani képtelen közsegélyre szorult a szegényházba felvétessék; h) javaslatot tesz gyermekeknek árvaházba, szeretetházba, vagy más jótékony intézetekbe való felvétele iránt; f) felügyel a vagyontalan, de közsegélyre nem szoruló árvák nevelésére és gondozására: f) felügyel a dajkaságba, illetőleg tartásba adott gyermekek ápolására és nevelésére; k) kinyomozza, állandóan ellenőrzi és gondozza a kerületben lakó közsegélyben részesülő szegényeket: l) az illetékes hatóságtól nyert szabályszerű engedély alapján jótékonysági gyűjtéseket rendez és felügyel a szegények javára rendezett gyűjtések pontos keresztülvitelére: