Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

14. 1901. április 24. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 481 - 482 - Szabályrendelet az 1884. XVII. t-cz 10. §-ának c, pontjában emlitett foglalkozást közvetítő és cselédszerző-iparnak Budapest székesfőváros területén való gyakorlása tárgyában.

1901. április 24-iki közgyűlés. 482. szám. 189 3. Kereskedő-, vagy iparossegédek, pénzbeszedők, elárusítók elhelyezése után, ha ellátásban nem részesülnek, havi 20 koronáig 2 korona, minden további havi 10 korona után 1 korona; ha pedig ellátásban is részesülnek, havi 20 koronáig 3 korona, minden további havi 10 korona után 1 korona 60 fillér. 4. Iroda- és boltiszolgák elhelyezése után, ha ellátásban nem részesülnek, havi 40 koronáig 3 korona, minden további havi 20 koronáig 1 korona, ha pedig ellátásban is részesülnek, havi 20 koronáig 3 korona, minden további 10 koronáig 1 korona. 5. Szállodai, vendéglői s kávéházi személyzet közvetítése után: a) minden kávéházi pinczér, behordó, U-od ételhordó, közvetítése után a havi bérre való tekintet nélkül 6 korona; 6) minden szobapinczér

; I-sö ételhordó, II-od vendégszolga, Il-od bérszolga, pénztárosnő s u-od szobaleány közvetítése után, a bérre való tekintet nélkül 8 korona; c) kalauzolok, bérszolgák, főháziszolgák közvetítése után a bérre való tekintet nélkül 12 korona; d) portások, főpinczérek, fizető pinczérek. föszobaleányok közvetítése után, a bérre való tekintet nélkül 20 korona; c). minden más alkalmazott, úgymint csaposok, evőeszköz-tisztítók, pinczelegények, tüzilegények, borfiuk stb. közvetítése után — (kivéve a cselédeket) — a menynyiben a gazdától élelmezést kapnak, havi 20 koronáig 2 korona, minden további 10 koronáig 1 korona 40 fillér, ha pedig a gazdától élelmezést nem kapnak, ez esetben, havi 20 koronáig 1 korona, minden további havi 10 koronáig 70 fillér. H. RÉSZ. 1. Cselédek közvetítése után havi 10 koronáig 1 korona, minden további 2 koronáig 20 fillér fizetendő. 2. Házmesterek közvetítése után 10 korona fizetendő. Az I. rész 1., 2., 3. és 4., úgyszintén a II. rész 1. és 2. pontjaiban emiitett közvetítésekre nézve megállapított dij mindkét fél által fizetendő, míg az I. rész 5. pontjában a), ft>, c), d), é) alatt felsorolt állások és foglalkozások közvetitésénél a megszabott dijat csak az elhelyezett egyén fizeti, az alkalmazást adó pedig minden közvetítés után 1 korona dijat fizet. Ha a megbízást adó vidéken lakik, vagy ha a közvetítés vidékre történik, a megbízást adó részéről a fentebb megállapított közvetítési dijakon felül még 3 korona levelezési dij is fizetendő. 7. §• A 6. §-ban megállapított dijaknál többet, vagy bárminemű más dijat, vagy külön jutalmat kikötni és szedni tilos. 8. §• Az üzlettulajdonos tartozik a cselédekről a jelen szabályrendelet kiegészítő részét képező, A-\&\ jelzett, azokról pedig, a kik az 187f>. éviXIH. t.-cz. értelmében cselédeknek nem tekinthetők, a B-xú jelzett mintának megfelelő könyvet vezetni s mindkét könyvhöz a C-vel jelzett mintának megfelelő alfabetikus beosztású névmutatót használni. A vidékről jövő megbízások szintén ezen könyvekbe vezetendők be. Az A.- és i?-vel jelzett könyveknek a jegyzetrovatot közvetlenül megelőző négy utolsó rovata a közvetítés megtörténtekor, a többi rovatai s a C. könyv összes tételei pedig a jelentkezés alkalmával azonnal kitöltendők. A közvetítési dijaknak a 8-ik nap múlva történő lefizetése — az üzleti könyvek azon rovatában, hol a közvetítésért járó dij jeleztetik, — a lefizetéskor ezen szó bejegyzése által; „lefizettetett" kitüntetendő. Az összes üzleti könyvek lapjai megszámozandók s átfüzendök és maga a könyv az átfüzésnek lepecsételése végett az illetékes elsőfokú iparhatóságnak bemutatandó. A könyvek rovatai tisztán, rendesen és hézag hagyása nélkül töltendők ki, a netán helytelenül, vagy tévesen történt bevezetés keresztülhúzandó, de annak eredeti tartalmát olvashatlanná tenni, vagy kivakarni, vagy pedij; azon változta-' tásokat tenni nem szabad. 9. §• A foglalkozást közvetítők és cselédszerzök kötelesek az előző 8. §. értelmében vezetendő könyveiket az utolsó bejegyzés keltétől számítva legalább öt éven át megőrizni. Az üzlet megszüntetése esetén a könyvek öt éven át leendő megőrzés czéljából az elsőfokú iparhatóságnál helyezendők el. 50