Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

14. 1901. április 24. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 481 - 482 - Szabályrendelet az 1884. XVII. t-cz 10. §-ának c, pontjában emlitett foglalkozást közvetítő és cselédszerző-iparnak Budapest székesfőváros területén való gyakorlása tárgyában.

Í901. április 24-iki közgyűlés. 482. szám. 10. §. A foglalkozást közvetítő és cselédszerző a közvetítést igénybevevő felekkel való érintkezésre csak oly egyént alkalmazhat, ki a tulajdonos kérelmére a rendőrfőkapitányság által kiállított és arczképpel ellátott igazolványnyal van ellátva. Ily igazolványt csak oly egyén kaphat, ki magyar honos, szabályszerű munkakönyvvel van ellátva, a magyar nyelvben jártas, 20-ik életévét betöltötte, nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt büntetve nem volt és erkölcsi megbízhatósága tekintetében kifogás alá nem esik. Az igazolványt, mely az üzlettulajdonos személyi adatain kívül az üzleti alkalmazott (kifutó) személyleirását tartalmazza, köteles az üzleti -alkalmazott (kifutó) mindig magával hordani, azt a rendőrség közegeinek és a közvetítést igénybe vevő feleknek kívánatra mindenkor felmutatni s a szolgálatából való kilépése alkalmával a cselédszerző-iparosnak beszolgáltatni, ki azt a rendőrfőkapitánysághoz haladék nélkül beküldeni tartozik. Az üzlettulajdonos az igazolvány beszolgáltatását lletőleg hasonló módon tartozik eljárni azon esetekben is, ha alkalmazottja elhalálozik, vagy tőle az igazolvány hátrahagyásával eltávozik, vagy megszökik, nemkülönben ha az illető üzleti alkalmazott igazolványától a rendőrség által határozatilag megfosztatott. Ha az üzleti alkalmazott az igazolványnyal megszökött, ezt a foglalkozást közvetítő és cselédszerző a rendőrfőkapitányságnak 24 óra alatt bejelenteni tartozik. A kifutók a közvetítést igénybevevő felekkel szemben udvarias és előzékeny magatartást kötelesek tanúsítani s a közvetített egyéneket a hely elhagyására rábeszélni tilos. Igazolvány nélkül kifutói minőségben, vagy cselédek és egyéb helykeresők közvetítésében eljárni, avagy az igazolványt használatra másnak átengedni tilos. Az igazolványnyal űzött bármely visszaélés és egyáltalában a kifutókra vonatkozó rendelkezések áthágása a 26. §. értelmében büntetendő; ismétlés esetén pedig az igazolvány ideiglenesen, vagy mindenkorra meg is vonható. A kerületi kapitányságoknak az igazolvány megvonása tárgyában hozott határozatai csak birtokon kivül felebbezhetők. 11. §. Az üzlet, valamint az üzleti könyvek a székesfővárosi rendőrség és az ipari hatóság által, továbbá azon üzletek, melyekben szoptatós-dajkák is helyeztetnek el, a kerületi tiszti orvos által is negyedévenként legalább egyszer megvizsgálandók, de ezenkívül is bármikor megvizsgálhatók s ezen vizsgálatoknál az ipartársulat közbenjárása is igénybevehető. 12. §. Azon foglalkozást közvetítők, kik szoptatós-dajkák elhelyezésével is kívánnak foglalkozni, tartoznak ebbeji szándékukat az illetékes elsőfokú iparhatóságnál bejelenteni s a tiszti orvos rendeletének magukat alávetni. 13. §. Cselédet cselédkönyv nélkül, iparossegédet, vagy gyári munkást munkakönyv, vagy ideiglenes igazolvány nélkül és egyáltalában foglalkozást kereső egyéneket kellő igazoló okmányok nélkül alkalmazásra ajánlani tilos. Szoptatós dajkák pedig csak az esetben helyezhetők el, ha csélédkönyvvel birüak s azonkívül hatósági orvos által kiállított igazolványnyal igazolják, hogy ily foglalkozásra alkalmasak. 14. §. A helyközvetitő az alkalmazást keresőnek okmányaiból annak személyazonosságáról is meggyőződni tartozik. Ha az alkalmazást keresőnél hamis, gyanús, vagy idegen névre szóló okmányt észlel, azt az okmány bemutatása mellett a ker. kapitányságnál bejelenteni tartozik. 15. §. A helyközvetítő a nála elhelyezés czéljából jelentkező egyén erkölcsi viseletéről lehetőleg tudomást szerezni s arról az alkaimazót híven értesíteni tartozik. 16. §. A már elszegődött, illetőleg felfogadott egyént máshoz ajánlani, vagy más helyre csábítani, vasjy elbocsátás nélkül távozottnak helyet szerezni tilos.