Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

19. 1901. junius 5. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 679 - 680

322 1901. június 5-iki közgyűlés. 679—680. szám. !679. Főpolgármester úr a mai napra egybehívott rendkívüli közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyvnek saját elnöklete mellett leendő hitelesítésére Kutlánya János, Mezey Péter, Bayer László, Kertscher István, Mihályi József, Steinhardt Antal, Weinszeisz Lajos. Zboray Gyula, Kanyó Sándor, Török György, Kurfürst Miksa, Hartenstein Zsigmond bizott­sági tag urakat, a tanács részéről pedig Matuska Alajos alpolgár­mester urat kéri fel. !680. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 24.322/1901— II. sz. előterjesztése: a közterületek burkolására vonatkozó szabályrendelet megállapítása ügyében. A közterületek burkolására vonatkozó és az 1900. évi 293. sz. közgyűlési határozattal általánosságban elfogadott szabályrendelet tervezetet a közgyűlés a részletes tárgyalás során tett következő változtatásokkal fogadja el: A 4. §-nál Göőz József dr. bizottsági tag úr indítványára a kocsi­utak szélességét, mely után a burkolás összes költségeinek fele része megtérítendő „legfeljebb 8 méter szélesség-"ben állapítja meg a közgyűlés. Elfogadja a közgyűlés Göőz József dr. bizottsági tag úrnak azon indítványát is, hogy a 4. §. pótlólag azzal egészíttessék ki,^misze­rint „a burkolási járulék az illető ingatlan felebbezés esetén meg­állapítandó becsértékének 10%-át meg nem haladhatja." Hozzájárul hasonlóan a közgyűlés Springer Ferencz dr. bizott­sági tag úrnak azon indítványához, hogy a 4. §-ban kimondassék, miszerint a gyalogutaknál a szegélyezésen kivül csak 3 méter szé­lességig terheli az ingatlanokat a felmerülő egész burkolási költség, ezen járdaszélességen túl azonban az ingatlantulajdonosokba járda burkolási költségekhez hozzájárulni nem tartoznak. Elfogadja a közgyűlés Göőz József dr. bizottsági tag úrnak azon indítványát, hogy a 4 §. utolsó bekezdése a következőképen módo­sittassék, illetve egészíttessék ki: „Az úttest és gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges földmunkák, úgyszintén az építkezés czéljából a székesfővárosi ható­sági mérnök által egy ízben már kitűzött telek kerítésénél esetleg a burkolás miatt eszközlendő aláfalazás és egyéb, nem a telektulaj­donos akaratából eredő pótló munkák költségei egészben a fővárost terhelik. Gyalogutaknál a szegélyezés költsége a fővárosnak teljes összeg­ben megtérítendő, ha az úttest burkolási és a gyalogút burkolási és. szegélyezési költsége az ingatlan értékének 10%-át meg nem haladja." Ezekhez képest a közgyűlés a 4. §-t a következő szövegezéssel állapítja meg: „4. §. A székesfőváros által első ízben eszközölt mindennemű burkolás után, — még pedig kocsiutaknál egy-egy oldalon legfeljebb 8 méter szélességig á burkolás összes költségeinek felerésze — a gyalogúinál a szegélyezésen kivül legfeljebb 3 méter szélességig a felmerülő egész burkolási költség az illető közterület mentén fekvő ingatlanokat és azok hozadékait terheli, s a fővárosnak burkolási járulék czimén meg­térítendő; a burkolási összes járulék azonban az illető telek felebbe­zés esetén megállapítandó becsértékének 10%-át meg nem halad­hatja. Az úttest és gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges föld­munkák költségei egészben a fővárost terhelik. Az úttest és gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges föld­munkák, úgyszintén az építkezés czéljából a székesfővárosi hatósági mérnök által egyizben már kitűzött telek kerítésénél esetleg a bur-

Next

/
Thumbnails
Contents