Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

19. 1901. junius 5. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 679 - 680

1901. június 5-iki közgyűlés. 680. szám. 323 kolás miatt eszközlendő aláfalazás és egyéb, nem a telektulajdonos akaratából eredő pótló-munkák költségei egészben a fővárost terhelik. Gyalogutaknál a szegélyezés költsége a fővárosnak teljes öszszegben megtérítendő, ha az úttest burkolási és a gyalogút burkolási és szegélyezési költsége az ingatlan értékének 10° o-át meg nem haladja." Az 5. §-nál dr. Heltai Ferencz bizottsági tag úr indítványára a második bekezdést a következő módosítással fogadja el a közgyűlés: „Kocsiutak burkolásánál az egyes ingatlanokra a homlokzathosszúság arányában a 4. §. szerint kivetett burkolási járulék . . . stb." A 9. §-t a közgyűlés dr. Ballagi Aladár bizottsági tag úr indítványára oly stiláris módosítással fogadja el, hogy úgy ezen §-ban, valamint a szabályrendelet egyéb §§-aiban is „gyalogjáró" helyett „gyalogút" írassék. A 15. §-t a közgyűlés dr. Leitner Adolf bizottsági tag úrnak azon stiláris módosításával fogadja el, hogy ezen §. utolsó sora „ezután a felek burkolási fizetésre nem kötelesek", következőképen szövegeztessék: „ezután a felek burkolási járulékot fizetni nem kötelesek." A 18. §. második bekezdését a közgyűlés dr. Leitner Adolf bizottsági tag úr indítványára a következő módosítással fogadja el: „Ha az ingatlannak több a telekkönyvi tulajdonosa, a társtulajdonosok a járulékok megfizetésére személyileg a tulajdon arányában vannak kötelezve." A 21. §-t a közgyűlés a tanács által javasolt szövegezésben dr Springer Ferencz bizottsági tag úr azon indítványának elfogadásával állapítja meg, hogy a telekkönyvi bekebelezés költségeivel a felek ne terheltessenek meg. Ennek folytán a 21. §-t a következőképen állapítja meg a közgyűlés: „21. §. A burkolási járulék a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt fizetendő, a mely határidő lejárta után a burkolási járulék — tekintet nélkül a netalán közbevetett felszólamlásra, panaszra, nyert fizetési halasztásra, vagy részletfizetési engedélyre — telekkönyvi bekebelezés útján biztosíttatik, s ugyanezen határidőtől kezdve a burkolási járulék összege után a tényleges fizetés napjáig a törvényes késedelmi kamat fizetendő." A 22. §-t a tanács ós a tiszti ügyészség javaslatára a közgyűlés a következő szövegezéssel fogadja el: „22. §. A fizetési meghagyás ellen annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt felszólamlásnak van helye a székesfőváros tanácsához. A felszólamlás azonban a burkolási járuléknak telekkönyvi bekebelezés útján leendő biztosítását nem akadályozza. A tanács határozata ellen panaszszal lehet élni az 1896. XXVI. t.-cz. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A fizetési meghagyás, a mely ellen 15 nap alatt felszólamlás be nem adatott, jogerős és végrehajtható. Az elkésve beadott felszólamlás érdemleges tárgyalás nélkül hivatalból visszautasítandó. Ha a fél maga, vagy meghatalmazottja a felszólamlást valamely elhárithatlan akadály miatt nem adhatta be a kellő időben, igazolásnak van helye, a mely az elmulasztott határnaptól számított 15 nap alatt adandó be." Hozzájárul a közgyűlés Kollár Lajos bizottsági tag úrnak indítványára ahhoz, hogy a 27. §. utolsó bekezdése |egészen elhagyassék. Ezek után már most a közgyűlés a szabályrendeletet a követ' kező szövegezéssel állapítja meg: