Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

18. 1901. május 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 643 - 644 - 645 - 646

304 1901. május 29-iki közgyűlés. 642—646. szám. Balázs Kálmán (VII., m. kir. állatorvosi intézet) állatorvos, végül Ágoston Ferenczné — Mészáros Júlia (IX., Bokréta-u. 22.) és Németi Péterné — Szászik Júlia (VI. Uj-u. 11.) szülésznők okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva a tiszti főorvosnak visszaadatnak, a tanács pedig felhivatik, hogy- az illető oklevéltulajdonosokat az adózók lajstromába vegye fel. Erről a tanács és a tiszti főorvos úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !643. Bemutattatott özvegy dr. Kresz Gézáné levele, melyben a néhai férje elhunyta alkalmából kifejezett részvétért köszönetét nyilvánítja. Tudomásul vétetik. !644. Bemutattatott özvegy Forgó Istvánné levele, melyben a néhai férje elhunyta alkalmából kifejezett részvétért köszönetet mond. Tudomásul vétetik. !645. Halmos János polgármester úr a zugligeti és Hüvös-völgyi villamos vasútvonal közlekedése ügyében a dr. Áidássy Antal bizottsági tag úr által hozzá intézett interpelláczióra válaszolván, előadja, miszerint az, hogy a közlekedés mindkét vonalon egy időben és pedig lehetőleg április 1-én kezdődjék, egyszerűen menetrendi intézkedés tárgyát képezi. Minthogy a vasúttársasággal kötött szerződés értelmében'a menetrendet a tanács a vasúttársasággal és a rendőrséggel együttesen állapítja meg, nincs semmi nehézség arra nézve, hogy a mennyiben a szükség ugy kívánja, a tavaszi közlekedés mindkét végállomásig egy napon, és pedig április 1-én kezdődjék meg. Kijelenti, hogy meg fogja tenni az intézkedést arra nézve, miszerint a jövő évi nyári menetrend életbeléptése alkalmával, illetve megelőzőleg a tárgyalások alapján ugy állapittassék meg a határidő, hogy mindkét végállomásig április 1-én kezdődjék meg a közlekedés. Polgármester úr válaszát ugy az interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !646. Halmos János polgármester úr a Baross-utcza—Népligeti vasútvonal tárgyában Pöldváry Imre bizottsági tag úr által tett interpelláczióra a következőkben válaszol: Még 1896-ban megépült az u. n. összekapcsoló vonal, a mely a Népliget mellett, a Baross-utczán át vezetett vonalat az Orczy-kert mögött összeköti. Azonban ugyancsak akkor, a mikor e vonal műtanrendőri bejárása megtartatott, kimondatott, hogy a Népligetbe csak egy közvetlen vonal léptettetik életbe a Népszínháztól, illetve Rókus-kórháztől; ellenben a Baross-utczai közvetlen reláczió elhalasztatik, mert a Baross-utczának némely részében csak egyszerű sínpár van és ez a vonal a nagy forgalom következtében annyira meg van terhelve, hogy alig lehet a forgalmat lebonyolítani. Ha most a Barossutczai vonalon beiktattatik a közvetlen reláczió az Egyetem-tértől a Népligetig, ez még nagyobb zavarokra adna okot és a Baross-utczai vonalon majdnem lehetetlenné tenné a forgalom lebonyolítását. A nehézségek elhárítása czéljából a tanács részéről annak idején intézkedések tétettek és tárgyalások indultak meg arra nézve, hogy nem lehet-e az egyik vágányt a Jőzsef-utczán keresztül vezetni és a forgalmat megosztva, a nehézségeket leküzdeni. Sajnos, a Jőzsefutczán át nem lehetett a vasutat vezetni, mert ez a közmunkatanács és a belügyminisztérium részéről ellenzésre talált. Minthogy maga is meg van győződve arról, hogy ha már megépült az összekapcsoló vonal, mindenesetre törekedni kell arra, miszerint, a második közvetlen reláczió az Egyetem-térről a Népligetig szintén életbeléptettes-. sék, fel fogja hívni a tanács utján a közlekedési bizottmányt, hogy tanulmányozza az ügyet és tegyen a nehézségek leküzdése tárgyában konkrét javaslatot.