Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

17. 1901. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 598

1901

1

jnájus_^5-iki közgyűlés. 597—598. szám. 289 Az alapítványi vagyon számadásai évenkint a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz fel fognak terjesztetni. Az alapítványt peres és perenkivüli ügyekben a székesfőváros közönsége fogja képviselni. Minek hiteléül és Örök emlékezetéül ezen alapítványi okirat négy egyenlő példányban kiállíttatván, azok egyike a in. kir. belügyminiszter úrhoz, a második a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztetni, harmadika a belvárosi plébános innak kiadatni, negyedike pedig a székesfőváros levéltári hivatalában elhelyeztetni rendeltetik." Az ezen alapítványról kiállított négy darab alapítványi okirat az egyházi főhatóság elfogadási nyilatkozatának rávezetése végett a főmagasságú biboros-herczegpriinás úrhoz, ezután pedig jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügvi m. kir. miniszter árhoz terjesztendő fel. !598. Tárgyaltatott a tanács 70.731/1900—

X. számú előterjesztése: a néhai báró Wodiáner Albert által üdülő-kórház létesítéseié tett alapítvány elfogadása ügyében hozott közgyűlési határozatra. A közgyűlés a tanács részéről előterjesztett alábbi alapitó-levelet elfogadja és azt jóváhagyás végett a belügyi m. kir. miniszter úrhoz terjeszti fel. „Alapitó-levél. Budapest székesfőváros közönsége ezennel tudtára adja mindenkinek, kit illet, vagy a jövőben illetni fog, hogy a Budapesten 1898. évi június hó 17-én elhunyt néh. idősb kapriorai báró Wodiáner Albert úr, volt nagybirtokos és a főrendiház tagja, az általa Budapesten 1892. évi deczember hó 3. napján alkotott, tokaji Nagy Lajos budapesti királyi közjegyző előtt 907/1892. ügyszám alatt közjegyzői okiratba foglalt s a budapesti V. ker. királyi járásbíróság előtt 1898. évi június hő 21-én kihirdetett végrendelete harmadik fejezetének A) 1. pontjában következőleg intézkedett: „ . . . Ezen általános hagyatéki tömegemből kielégítendőkuek rendelem a következően osztályozott és megállapított hagyományaimat: A) közczélokra: 1. Budapest fő- és székváros 'közönségének egy „Üdülők-kórháza" (Reconvaleseenteu-Spital) felállítása czéljából s ezen rendeltetésre o. é. Egyszázezer = 100.000 forintot." Ezt az intézkedését örökhagyó a Budapesten 1898. évi június x hó 13-ik napján alkotott s tokaji Nagy Lajos budapesti királyi közjegyző előtt 678/1898. ügyszám alatt közjegyzői okiratba foglalt s a budapesti V. ker. kir. járásbíróság előtt 1898. évi június hó 21-én kihirdetett fiók-végrendeletének I. pontjában következőleg egészítette ki: „I. Közczélokra tett hagyományaim közt 907/1892. ügyszám alatt felvetten alkotott végrendeletem harmadik fejezete Aj ozikke 1. pontjában Budapest fő- és székváros közönségének egy „Üdülők kórháza" (Reconvalescenten-Spital) felállítása czéljából s ezen rendeltetésre o. é. Egyszázezer = 100.000 forintot hagyományoztam. Ugyanezen hagyományomat most még o. é. Egyszázezer == 100.000 forinttal emelem s igy e czélra immár, a korábban tett hagyományommal együtt, összesen o. é. Kettőszázezer forintot hanyományozok. E most megnevezett hagyományom kiszolgáltatását azonban azon feltételhez kötöm, hogy Budapest fő- és székváros közönsége az „f'dülők kórháza" czéljának és rendeltetésének elhelyezésére alkalmas telket, megfelelő területben ingyen adományozzon; s azon üdülőkkórházában, a rendelkezésre álló helyekre mindenkor, minden szegény üdülő-beteg, bármely hitfelekezethez tartozzék, feltétlenül ingyen fel-