Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

17. 1901. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 598

1901. május 15-iki közgyűlés. 598. szám. vétessék s üdülése ideje alatt ingyen elláttassék, ápoltassék és táplált assék. Azon nem reménylett esetben, ha Budapest székesfőváros közönsége el nem fogadná, vagy el nem fogadhatná: úgy az eredetileg ezen czélra hagyományozott 100.000 forint, mint az annak növelésére most hagyományozott 100.000 forint, tehát ezen együtt o. é. Kettőszázezer = 200.000 forint hagyományomat ezennel hatályon kivül helyezem, s ezen összeget, előlhivatkozott végrendeletem értelmében, általános hagyatéki tömegemhez számítani s abban tett intézkedéseim betöltésére fordítani rendelem." Az örökhagyónak ezen végrendeleti intézkedéséhez képest a budapesti V. ker. kir. járásbíróság által 1899. évi május 4-én 1898. Ö. ~ sz. a. hozott hagyatéki átadó végzés folytán az „Üdülők kórháza" létesítésére rendelt 200 000 forint hagyomány kielégítésére hasonló összeg 1898. évi deczember hó 17-től folyó kamatokkal a „Magyar leszámítoló és pénzváltó bank"-nál, valamint a „Magyar általános hitelbank*-nál letétben maradt, mely összeg Budapest székesfőváros közönsége részére az örökhagyó végrendeletében kikötött feltételek teljesítése esetén fog kiutalványoztatni. Budapest székesfőváros közönsége a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1899. évi június hó 21-én és folytatva 22-én tartott közgyűlésén 937/1899. kgy. szám alatt hozott, valamint az 1900. évi szeptember hó 19-én tartott közgyűlésen 1115/1900. kgy. szám alatt hozott határozatai értelmében kijelenti, hogy a nemeslelkü főúrnak ezen 200.000 forintos, azaz 400.000 koronás hagyományát — méltányolva azon emberbaráti czélt, melyre az rendeltetett — elfogadja, — az „Üdülők kórháza" czéljára alkalmas telket enged át, azon a hagyományozott összegből megfelelő kórházi épületeket emel és szerel fel, annak kezelését magára vállalja s mindezekre nézve abból a czélból, hogy az örökhagyónak végrendeletében kifejezett szándéka mindenben megvalósíttassák, a következő módozatokat állapítja meg: I. A néhai idősb báró Wodianer Albert hagyományából létesítendő első üdülőkórház czéljaira a Szent János közkórháznak a jelen alapító levélhez fűzött tervrajzon ^, 8900., 8-fV T, 8903,, 8907., 16.224. helyrajzi számmal jelölt telkéből 915, azaz Kilenczszáztizenöt négyszögöl terület hasittatik ki és az a telek az üdülő-kórház czéljaira örökhasználatul telekkönyvileg biztosíttatik. E telken 10U (Egyszáz) szegény üdülő beteg számára kórház építtetik, mely a nemes hagyományozó emlékére nevéről „idősb báró Wodianer Albert üdülő-kórházaik nak neveztetik el. II. Habár az üdülő-kórház az uj Szent János-kórházzal kapcsolatosan építtetik is fel, az üdülő-kórház ezen jellege teljesen önálló pavillon alakjában már külsőleg is fel fog tüntettetni. III. A lábadozó betegek, a mennyiben rendes gyógykezelést nem igényelnek ugyan, de szegénységüknél fogva a közkőrházon kivül teljes felépülésükhöz sem alkalmat, sem módot nem találhatnak, a székesfőváros közkórházaiból felekezeti különbség nélkül az üdülőkórházba egyszerűen áthelyezendők. A szegény üdülő betegek az üdülő-kórházban mindaddig ingyenes gondozást és ellátást nyernek, míg teljesen megerősödnek s keresetképességüket visszanyerik. Csakis abban az esetben, ha felvételre jelentkező szegények nem volnának, lehet az üdülő-kórházba fizetőképes betegeket is felvenniIV. Az ingyenes gondozás és ellátás akként értelmeztetik, hogy azon üdülő betegek, a kiknek szegénysége igazolva van, egészen ingyen vétetnek fel és tartatnak- az üdülő-kórházban, azonban az utánuk felmerülő ápolási díjak az 1898. évi XXI. t.-cz. és az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott belügyminiszteri rendelet