Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

17. 1901. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 596 - 597

288 1901. május 15-iki közgyűlés. 597. szám. Ezzel kapcsolatban a pestvárosi tanács az 1804. évi deczember hó 12-én tartott tanácsülésről felvett, a székesfőváros levéltárában őrzött jegyzőkönyv szerint 6434. sz. a. elhatározta, hogy „a Szent Rókus és Szent Rozália ünnepén ex voto megtartandó két hiszónoklatokat, mint kegyúr, a városi pénztárból fogja fizetni." Ezt megerősíti szintén a levéltárban őrzött Pesten 1806. évi október hó 13-án 6163. sz. a. hozott tanácsi határozat, mely, miután az emiitett szentek ünnepein a hitszónoklatokat két nyelven, vagyis magyar és német nyelven tartották, kettő helyett négy hitszónoklatról tesz rendelkezést és mindegyiknek díjazását 3 forintban állapítja meg. Az 1822. évben az akkoriban a Szent Szűzről elnevezett, most belvárosi plébániában tartott canonica visitationak a belvárosi plébánia-hivatalban őrzött feljegyzéseiből (pag. 19. 1822. aug. 16. és szept. 4.) kitűnik, hogy a fogadalmat maga Pest városa és pedig a pestis ellen tette és hogy az ünnepi istentiszteletet és hitszónoklatokat a belvárosi plébánia akkép végezte, hogy saját plébániájából kiindulólag ünnepi körmenetet menesztett a józsefvárosi Szent Rókuskápolnába, a hol azután a hitszónoklatokat is tartotta. A belvárosi plébánia-hivatal által 1870. évi aug. hó 9-én 649. sz. a. a Szent-Rókusról czimzett plébánia plébánosához intézett és az utóbb emiitett plébánia levéltárában őrzött átirat szerint Magyarország herczegprimása 1870. évi február hó 25-én 937. sz. a. kelt leiratában elrendelte, hogy az emiitett körmenetek megszűnjenek és azok helyett a belvárosi plébániai templomban tartassák meg a rendes isteni tisztelet, t. i. énekes szent-mise is, és kétrendbeli, t. i. magyar és német egyházi beszéd. A székesfővárosi számvevőségnek 1891. évi október hó 27-én 21.431. eln. tan. sz. a. tett jelentése szerint a községi alapnál „a Szent Rókus és Szent Rozália napján tartandó egyházi szónoklatokra szolgáló alapítvány" czimén egy külön alapítvány kezeltetik, mely akkor az 1834, évi házi pénztári számadásban foglalt adatok szerint az eredetileg befizetett 200 váltó, vagyis o. é. 84 frt, továbbá a czélra nem fordított és meggyülernlett kamatokban 40 frt 32 krt, összesen 124 frt 32 krt (248 korona 64 fillér) tett ki. Hogy mikor, mily körülmények közt lett az emiitett 200 váltó forint befizetve és ennélfogva az alapítvány téve, valamint miként történhetett a kamatok felszaporodása, arra vonatkozólag hiányoznak az adatok, az az egy azonban az előadottakból, valamint a század első tizedéből talált számvevőségi könyvek adataiból megállapíthatónak mutatkozik, hogy Pest városa eleinte folyó kiadás alakjában saját pénztárából díjazta a ^itszónoklatokat és csak a jelen század első tizedét követő időben tett le erre a czélra külön pénzalapot. Ezen alapítványi összegről; mindeddig szabályszerű alapítványi okirat kiállítva nem lévén, Budapest székesfőváros közönsége ezennel kijelenti, hogy a jelenlegi állapot szerint tőkeösszegben 333 K. 72 fül., kamatokban 38 K. 43 fill., együttesen 372 korona 15 fillérnyi összeget az egyházi hatósággal létrejött megegyezéshez, nevezetesen Magyarország herczegprimásának Balaton-Füreden, 1901. évi április hó 18-án 1607. sz. a. a székesfőváros polgármesteréhez intézett átiratához képest mindenkor: „a pestis elleni fogadalomhói kifolyó-' Iag Szent Rókus és Szent Rozália ünnepeit követő vasárnapokon tartandó istentisztelet és hitszónoklatok díjazására tett alapítvány" néven központi pénztárában gyümölcsőzőleg kezelni és annak kamatait a mindenkori belvárosi plébánosnak kezéhez kifizetni fogja azon lelkészek egyenlő arányban való díjazása végett, a kik a belvárosi plébánia-templomban a Szent Rókus és Szent Rozália ünnepeit követő vasárnapokon az istentiszteletet és a hitszónoklatokat tartják, melyekre vonatkozólag a székesfőváros közönsége egyúttal még azt is kijelenti, miszerint e hitszónoklatok mostantól fogva kizárólag magyar nyelven lesznek megtartandók.