Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

14. 1901. április 24. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 481 - 482 - Szabályrendelet az 1884. XVII. t-cz 10. §-ának c, pontjában emlitett foglalkozást közvetítő és cselédszerző-iparnak Budapest székesfőváros területén való gyakorlása tárgyában.

1901. április 24-iki közgyűlés. 482. szám. 191 17- §. A cselédkönyveknek, bizonyítványoknak, vagy bármely igazoló iratoknak a tulajdonos akarata ellen való visszatartása tilos. A cselédszerző cselédkönyvet, vagy más okmányt nyolcz napon túl magánál nem tarthat. — Ezen időn tul a nála hagyott könyvet a kerületi kapitánysághoz, illetőleg a munkakönyvet az iparhatósághoz köteles beszolgáltatni. A szolgálati helyből, könyv hátrahagyásával kilépett, vagy megszökött cselédek szolga Inti könyvét a helyszerzőnek a szolgálat adótól elfogadni nem szabad, minthogy ezek a kerületi kapitányságnál adandók át. A helyszerzők kötelesek az elhelyezett cselédekről a rendőrség által kívánt bejelentéseket, felvilágositásokat és minden adatot, esetleg üzleti könyveik bemutatása mellett a rendőrségnek beszolgáltatni. 18. §. A foglalkozást közvetítő, illetve cselédszerző, idegen gyermekeknek dajkaságba adásával nem foglalkozhatik. 19. §. A foglalkozást közvetítő, vagy cselédszerző, oly egyének részére, kik közvetítését veszik igénybe, sem szállást, sem élelmezést nem adhat. Csakis a közjótékonysági, humanisztikus alapon alakult egyletek, alapítványok stb. által fentartott közvetítő üzletek részére adhat a tanács kivételesen engedélyt arra, hogy a közvetítést igénybe vevő személyeket szállással és élelmezéssel elláthassák. Ezen engedély azonban bármikor visszavonható. 20. §. Cselédszerző- s helyközvetítő-ipart más üzlettel kapcsolatban gyakorolni tilos. 21. §. A foglalkozást közvetítők és cselédszerzők iparengedélyük alapján csakis a jelen szabályrendeletben felsorolt és azokkal rokontermészetű és szintén a szabályrendelet keretébe vonható állások, foglalkozások és szolgálatok közvetítését eszközölhetik. 22. §. A közvetítést igénybe vevő egyéneknek erkölcstelen életre való csábítása, nekik ilyenre alkalom nyújtása, vagy ilyen czélra elhelyezése tilos; minélfogva vidékre, vendéglő, korcsma, kávéház, kávémérés és hasonló üzletek részére nőszemélyek közvetítése csak az esetben eszközölhető, ha az alkalmazás világos megjelölése mellett erkölcsi szempontból, ugy az üzlet kifogástalan volta, mint a foglalkozást adó megbízhatósága, a foglalkozást adó székhelyén illetékes rendőrhatóság hivatalos számmal ellátott bizonylatával igazoltatik; ezen bizonylatok száma, valamint a kiállító hatóság neve, a megfelelő könyv jegyzet rovatába feljegyzendő s az okmány egy évig megőrizendő. 23. §. Magyar alattvalónak külföldre szándékolt közvetítése csak az esetben eszközölhető, ha a közvetitő-iroda székhelyén illetékes kerületi rendőrkapitányság részéről a 24. §-ban emiitett feltételek tényleges fenforgásáról való meggyőződés alapján előzetesen jóváhagyatik, mely körülményről a kerületi rendőrkapitányság megfelelő bizonylatot ad ki. A bejelentés és eljárás módozatait a rendőrfőkapitányság állapítja meg. 24. §. Az előző §-ban elrendelt bejelentések esetén a külföldre való közvetítés csakis a következő feltételek mellett eszközölhető: >t) ha az elhelyezendő a bér, vagy fizetés iránt írásbeli s aggálytalan szerződéssel van biztosítva, mely szerződés az engedély megadása előtt felmutatandó; b) ha a foglalkozást kereső egyén azon országra szóló szabályszerű útlevéllel bir, a hová szerződtetni kivan és ha a 18 éven aluli magyar honos czélba vett külföldi tartózkodásához a szülő, gyám. vagy gyámhatóság beleegyezése is igazolva van; c) ha az alkalmazás megjelölése mellett az üzlet tisztességes volta, s a foglalkozást adó erkölcsi megbízhatósága s foglalkozást adó lakhelye szerint illetékes rendőrhatóság hivatalos számmal ellátott bizonylatával igazoltatik; d) Törökország, Szerbia, Románia, Bulgária s általában a keleti országokba, nők közvetítése és foglalkozás czéljából való kivitele pedig csak az esetben, ha