Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

24. 1900. november 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1556 - 1557

518 1900. november 21-iki közgyűlés. 1555—155 7. szá m. bizottmánynyal egyetértőleg tett javasata alapján a következőkép határoz: Tekintve, hogy a tanács előterjesztése szerint: 1. a fővámház— nyugoti pályaudvari vonalánál, a Ferencz József-hidtól a közraktá­rakig tervezett elágazásra; továbbá 2. a dunajobbparti körvasút 28/29. szelvényei között tervezett elágazásnak s végül 3. a kőbányai vonalat az Orczy-úti vonallal összekötő vonalrésznek villamos üzeműre leendő átalakítására a közforgalmi és közlekedési érdekek szempontjából már ez időszerűit is szükség van, ennélfogva a küz­gyűlés ezeket megépítendőnek jelenti ki s ezzel kapcsolatban jóváhagyó tudomásul veszi a tanács azon bejelentését, hogy a tárgyalások e részben folyamatban vannak. A mi pedig a mérnöki hivatal idézett jelentésében felsorolt s egyes iparvágányok bekapcsolása czéljából tervezett összekötő vágá­nyokat, nevezetesen: I. a Nyugati pályaudvar—Újpesti vonalnál a Jutta-gyárba vezető elágazást, II. a Kerepesi-út—Köztemetői vonalnál, a légszeszgyárba, továbbá a Krausz-féle szeszgyárba tervezett elágazást, III. a Boráros-tér—Közvágóhídi vonalnál, a M. Á. V. dunaparti teherpályaudvarába, végül IV. a Lipótkörút—Buda—Zugligeti vonalnál, a budai légszesz­gyárba tervezett beágazási vágányokat illeti, ezekre nézve a köz­gyűlés a kiépítés kötelezettségét a jövőben bekövetkezhető szükség esetére fentartja. Végül a most említetteken kívül a mérnöki hivatal jelentésében felsorolt többi létesítménynek, névszerint: a) az Arany János- és Alkotmány-utczák közötti kitérő vágánynak, b) a Keleti pályaudvar érkezési oldala előtt tervezett kitérő vágánynak, c) a Baross-szobor előtti vágány-összeköttetésnek, d) a városligeti mutatványos helyek előtt tervezett kitérőnek, e) a vasúttársaság Hermina-úti telepére tervezett elágazásnak s végül f) az Orczy-úton az új Kálvária előtt tervezett kitérőknek meg­építését, — tekintve, hogy azok a vonalhálózat átalakítása közben esz­közölt változtatások folytán feleslegesekké, illetve tárgytalanokká vál­tak — a közgyűlés elejti. Erről a tanács tárgyirat kiadásával értesíttetik. !1556. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 43.016/1899— V. számú előterjesztése: a Szent Gellért-hegyre vezető sikló engedély­okirata ügyében érkezett kereskedelemügyi miniszteri leiratra. A közgyűlés a tanács előterjesztésének mellőzésével határozat­képen kimondja, hogy a Nóvák Ferencz-féle Szent Gellért-hegyi vasút építésére és üzletére vonatkozólag a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr által 1898. évi november hó 19-én 67.493 sz. a. kiadott engedély-okiratot, valamint nevezett miniszter úrnak ez ügyben m. é. augusztus hó 18-án 29.064 sz. a. kelt leiratát, minthogy azokban a székesfőváros autonóm jogait és vagyoni érdekeit sértő rendelke­zések, illetve kijelentések foglaltatnak, — tudomásul nem veszi, s a főváros jogainak és érdekeinek megvédése czéljából egyfelől a kép­viselőházhoz, másfelől a m. kir. összkormányhoz feliratot intéz. Ebből kifolyólag a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy a most említett feliratok tervezetét a közgyűlésnek terjeszsze elő. Erről a tanács tárgyirat kiadásával értesíttetik. !1557. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 37.019/1900— V. számú előterjesztése: a Mester-utczai és a népligeti villamos vasút­vonalak összeköttetése tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents