Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

24. 1900. november 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1558 - 1559

1900. november 21-i

ki közgyűlés. 1557-1559. szám. 619 A budapesti villamos városi vasúttársaság népligeti vonalának a mester-utczai vonallal való összekötésére vonatkozólag, nevezett vasúttársaság által bemutatott és a mérnöki hivatal által módosított terveket, melyek szerint a népligeti vonal az Üllői-út és Gyáli-út keresztezésével a tervezett Hungária-kőrúton folytattatnék s a vágányok a Mester-utczai vonal vágányaival akként köttetnének össze, hogy a Népliget felől jövő kocsik egészen a Ferenczvárosi pályaudvarig közlekedhessenek, — a közgyűlés a tanácsnak a közlekedésügyi bizottmánynyal egyetértőleg tett előterjesztése alapján a kivitel alapjául elfogadja, illetve az említett vonalmeghosszabbitásnak a bemutatott tervek szerint való megépítéséhez a saját szempontjából hozzájárul s a tervezett pálya czéljaira szükséges közterületeket a budapesti villamos városi vasústársaságnak elvben átengedni hajlandó, a következő kikötések mellett: 1. Tekintve, hogy a szóban forgó vonalrész a Hungária-kőrúton tervezett egységes vasútvonalnak egy részét képezi, ennélfogva ezen most engedélyezendő vonal birtokviszonyai akként rendezendők, a mint ez a villamos városi vasúttársaság által kiépített népligeti vonal Hungária-körúti szakaszára nézve korábban megállapittatott. 2. A nevezett vasúttársasággal kötött u. n. egységesített szerződés összes határozmányai a szóbanforgó vonalrészre is teljes mértékben kiterjednek. 3. Végül a szóban levő vasúti vonalra nézve a többi részletes feltételek és kikötések a közigazgatási bejárás, illetve a bemutatandó részletes építési tervek elbírálása alkalmával külön lesznek megállapitandók. Ezen határozat a vonatkozó tervek és tárgyalási iratok kapcsán az 1870: X. t.-cz. és az 1887. évi november hó 2-án kelt 45.224. sz. kormányrendelet 3. §-a értelmében további szabályszerű tárgyalás végett a fővárosi közmunkák tanácsához küldetik át, oly megkereséssel, hogy azt hozzájárulás esetén, a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg leendő jóváhagyás végett s ennek alapján a tervezett vonalra nézve a közigazgatási bejárás elrendelése czéljából közvetlenül a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjeszteni szíveskedjék. !1558. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 43.419—1900—

VII. számú előterjesztése: a népszínházi szabályrendelet módosítása ügyében. A tanács előterjesztése alapján kimondja a közgyűlés, hogy a népszínházi szabályrendelet módosítását nem kívánja, hanem az továbbra is változatlanul fentartandó. Miről a tanácsot tárgyiraton értesiti. !1559. Tárgyaltatott a tanács 39.4201900—

VII. számú előterjesztése: a Nemzeti Színház elhelyezése iránt a ferenczvárosi polgári kör választmánya által előterjesztett emlékirat ügyében érkezett belügyminiszteri leiratra. A tanács előterjesztése alapján mindenekelőtt kimondja a közgyűlés, hogy a belügyminiszter úr leiratában kifejtett indokoknál fogva a magyar Nemzeti Színház mostani épületének újjáépítését s a kor követelményeinek megfelelő berendezését, ha nem is égetően sürgősnek, de úgy a nemzet ezen első műintézetének, mint a közönség érdekében, a maga részéről is, kívánatosnak tartja. Hangsúlyozza azonban a közgyűlés, hogy a kérdés egyedül helyes megoldását csak abban látná, ha a Nemzeti Színház jelenlegi helyén, a melyhez figyelemre méltó történelmi emlékek és művészeti hagyományok fűződnek, újjáépítése esetén is, még pedig, akár a színház bérházának megbolygatása nélkül, akár annak felhasználásával, — meghagyatnék. Az imént jelzett indokokra való tekintettel kijelenti egyúttal a közgyűlés, hogy a netalán más helyen felépítendő nemzeti uj színház épület számára telket nem adományoz, a mit különben már csak abból az okból sem tehet, mert egyrészt a fővárosnak központi 136