Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

9.1 1900. március 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 416 - 417

1900 márczius 28-iki közgyűlés. 415—417. szám. 157 Élénk emlékezetünkben van azon szakképzettséggel párosul) fáradhatlan tevékenység, a melyet mint az elevátor és közraktárak létesítésére kiküldött bizottmány előadója, fiatal kora daczára a legnagyobb alapossággal, sok tanulmányt igénylő férfias komolysággal kifejtett. A kerületi elöljáróságok újjászervezésére vonatkozólag javaslatot készített, mely alapját képezte az elöljáróságok mai szervezetének. Mint tanácsnok a nagyobb takarékosság rendszerét törekedett inaugurálni, a középitkezéseknél is előharczosa volt a telekadományozások korlátozásának. A városi villamos vasutakra vonatkozó szerződések egységesítését ő vitte keresztül, valamint ez után a társaság és a főváros között fennállott ideiglenes jogviszony rendezését, ő vezette a lóvasut átalakításának tárgyalását és a földalatti vasút ügyét. A főváros közigazgatásának újjászervezésére vonatkozólag folytatott tárgyalásoknak előadója volt. Mint polgármester javaslatokat dolgoztatott ki a központi igazgatásnak, a mérnöki hivatalnak, a tiszti ügyészségnek és az adóügyi igazgatásnak újjászervezése kérdésében. Márkus József ő méltóságának köztevékeuysége szorosan összefügg a főváros közigazgatásának 25 éves történelmével és fényesen dokumentálja, hogy a főváros közönsége mindenkor teljes elismeréssel honorálja hű, buzgó, alapos képzettségű tisztviselőinek szolgálatát, mert aránylag kevés idő alatt a legkisebb hivatali rangfokozatból a legmagasabbra léptette elő. 1879. évben, tehát négy év múlva tanácsjegyzővé, 1885. évben főjegyzővé, 1890. évben tanácsnokká és 1896. évben már polgármesterré választatott. 1897. év óta a korona és a törvényhatóság bizalmából büszkeségünkre a főváros élén áll, s mint a végrehajtó hatalom képviselője, közigazgatási alapos ismeretével ellenőrzi a fővárosi önkormányzatot s nem egy esetben sikerült hathatós közbenjárásának a polgármester úrral teljes egyetértésben és vállvetve sok nehéz kérdésben a kormány jóindulatát, készségét a főváros érdekében megnyerni. Mint a közgyűlés elnöke méltóságteljesen, bölcs tapintatossággal vezeti tárgyalásainkat a legnagyobb megelégedésünkre. Ezért szivünk egész melegével üdvözöljük Méltóságodat 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából s kérjük a jó Istent, hogy terjeszsze bőséges" áldását Méltóságodra, hogy még hosszú évek során át folytathassa közhasznú és áldásos tevékenységét a főváros és hazánk javára.'" Az üdvözlő beszédet hosszantartó lelkes éljenzés követte. !416. Kiéli István bizottsági tag úr felszólalván, a következő beszédet intézi a közgyűléshez: „Tisztelt Közgyűlés! A mai örömnap megörökítésére a székesfőváros bizottsági tagjai Márkus József nevére szóló alapítványt létesítettek a székesfővárosi alkalmazottak özvegyei és árváinak segélyalapja javára. Értesülésem szerint ezen czélra a mai napig 18,000 korona gyűlt egybe, illetve Íratott alá. Az aláírások egyébként még folyamatban vannak s leszek bátor azok eredményét a közgyűlésnek annak idején bejelenteni." A közgyűlés a bejelentést éljenzéssel tudomásul veszi és felhívja a tanácsot, hogy az alapítvány ügyében szükséges intézkedéseket tegye meg. Miről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !417. Főpolgármester úr ő méltósága ezek után a következő beszédet tartja: .,Tisztelt Közgyűlés! E hó 23-ikán volt 25 esztendeje, hogy Budapest székesfőváros szolgálatába álltam. Alig egy évvel azelőtt lépett életbe az 1872 : XXXVI. törvényczikk, a meiylyel a törvényhozás bölcs előrelátása Budapest életében az újjászületés korszakát nyitotta meg.