Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899

13.1 1899. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 764 - 765 - 766 - 767 - 768

1899 május 24-iki közgyűlés. — 7(i4—7ti8. szám. 249 !764. Olvastatott a nagyméltóságú belügyminister úrnak folyó évi márczius hó 2-án 19.064. sz. a. kelt leirata, mely szerint a néhai Serényi József által tett alapítványra vonatkozó s múlt év 786. sz. közgyűlési határozattal alkotott alapító oklevelet jóváhagyta. !765. Olvastatott a nagyméltóságú belügyminister úrnak folyó évi április hó 23-án 23.722. szám alatt kelt leirata, mely szerint a kerepesiút kiszélesítésére előirányzott költségösszeggel szemben felmerült túlkiadás fedezete tárgyában hozott folyó évi 273. sz. közgyűlési határozatot jóváhagyta. !766. Olvastatott a nagyméltóságú belügyminister úrnak folyó évi április hó 29-én 43.488. szám alatt kelt leirata, mely szerint a marhavásártér berendezéséhez szükségelt egy nagy mérleg beszerzésére és felállítására megkívántató költségösszeg fedezete tárgyában hozott folyó évi 591. sz. közgyűlési határozatot jóváhagyta. Tudomásul vétetvén, a vonatkozó iratok további megfelelő intézkedés végeit a tanácsnak visszaadatnak. !767. Bemutattatott a nagyméltóságú belügyminister úrnak folyó évi április hó 29-én 40.616. sz. a. kelt leirata, az esküdtbiróságokról szóló törvény értelmében az esküdtképes polgárok alaplajstroma elleni felszólamlások elbirálására hivatott bizottságba hat bizalmi férfiú kiküldése iránt. A közgyűlés az esküdtbiróságokról szóló 1897. évi XXXIII tcz. 14. és 15. §-ai értelmében az alaplajstromok elleni felszólalások elbirálására alakítandó bizottságba a székes főváros törvényhatósága részéről bizalmi férfiakúl gelléri Szabó János, Gebhardt József, Frivaldszky Sándor, Tenczer Pál, Virava József dr. és Rózsavölgyi Manó urakat küldi ki. Erről további eljárás végett a tanács tárgyiraton, a megnevezett urak pedig jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. !768. Havas Rezső dr. bizottsági tag úr hosszabb indokolás kíséretében a következő interpellatiót intézi polgármester úrhoz: Ezideig Közép-Európából a vasúti, posta és távirdai forgalom csakis Budapesten át haladhatott és pedig két irányban: ZimonyBelgrád-Szófiári át, avagy Bukarest-Constanzán át Konstantinápoly felé. Folyó évi márczius hó 1-én Németország és Románia állami szerződést kötöttek, a mely megállapitja, hogy Berlin és Bukarest között Galiczián és Bukovinán át, tehát Magyarország elkerülésével naponkint gyorsvonat közlekedjék, melyhez legalább kétszer hetenkint Constanzáig gyorsvonat csatlakozzék, honnan gőzhajón folytatják az utat Konatantinápolyba. Az igy létesített új útvonal nyolcz órai úttal rövidebb, mint a Budapesten át keletre vezető vonal, minek következtében a Magyarországon és igy Budapesten kelet felé átmenő forgalom nagy része előreláthatólag el fog tereitelni, a mi első sorban Budapest kereskedelmére, iparára és idegen-forgalmára lesz hátrányos befolyással. Minthogy az új berlin-bukaresti út a Budapesten és Orsován át vezető útnál tényleg csak 27 kilométerrel rövidebb s igy a berlinbukaresti út javára mutatkozó nyolcz órai különbözetnek a Budapesten át vezető vonalon történő kiegyenlítése legyözhetlen akadályokba nem ütközhetik s igy Magyarország és Budapest számára az eddigi keleti forgalom megtartható: Tisztelettel kérdi a polgármester urat, szándékozik-e a magas kormánynál állásának egész súlyával odahatni, hogy a Budapesten át keletre haladó vasúti útvonalon közlekedési szempontból a legsürgősebben mindazon javítások megtétessenek, a melyek lehetővé teszik, hogy ezen útvonal teljes mértékben versenyképessé tétessék a Németország és Románia által legutóbb létesített berlin-bukarest-constanzakonstanlinápolyi útvonallal I Halmos János polgármester úr az interpellatióra válaszolván, előadja, hogy az interpellatió tárgyát képező ügy igen fontos, a mennyiben Magyarország közgazdasági és kereskedelmi érdekeire igen fontos 63